TERRA Alapítvány

Gombamérgezések

Miért fontos?

A gombamérgezések hátterének, okának és a mérgezést okozó fajok alapvető ismerete az egyik legfontosabb kérdés a nagygombákkal foglalkozó érdeklődő számára. Az emberek zöme a gombamérgezésekről, különösen a halálos kimenetelűekről főcímként értesül a híradóban, szenzációként az újságokban, és a sok téves és torzított információ hatására fél a vadon termő gombáktól. A téma teljes mellőzése a hazai középiskolák tananyagában szintén hozzájárul ahhoz, hogy az átlagembernek semmilyen - vagy téves - ismerete legyen róla. Valójában, ha leegyszerűsítjük a dolgot, akkor kevesebb, mint 10 nagygombafaj ismerete elég ahhoz, hogy senki ne szenvedjen halálos kimenetelű gombamérgezést (ez néhány óra ráfordítással megvalósítható). Néhány alapvető szabály betartása pedig kizárja a bármiféle gombamérgezés lehetőségét még a laikusok esetében is.

Mi a gombamérgezés?

A gombák egészséget károsító hatása sokféle lehet:

• mikózis: kórokozó mikrogombák által okozott betegség
• mikotoxikózis: gombák által a környezetbe kiválasztott méreganyagok által okozott betegség
• mycetizmus: elfogyasztott mérgező nagygombák által okozott betegség, a köznyelv ezt azonosítja a gombamérgezéssel, jelen esetben is ezt értjük alatta a továbbiakban
• gombás ételmérgezés: tipikus ételmérgezés, romlott gombás étel okozza
• mikogén allergia: tipikus allergia, melyet gombák okoznak

Fontos, hogy egyes gombamérgezés- gyanús esetek nem minősülnek mérgezésnek:

• mértéktelen gombafogyasztás által okozott rosszullét
• gombás ételmérgezés
• egyéni érzékenység miatti rosszullét
• gombamérgezéstől való félelem miatti képzelt rosszullét

Fontos, hogy a valódi gombamérgezések kimenetele is sok más szemponttól függ, mint:

• életkor (főleg a testtömeg miatt)
• egészségi állapot
• az elfogyasztott mérgező gomba mennyisége
• a mérgező gomba megoszlása az adott egyén által elfogyasztott ételmennyiségben
• a mérgező gombában lévő méreganyag mennyisége (földrajzi régiónként változó)

A mérgezések kiküszöbölésének szabályai

Több gombáskönyv is megfogalmaz különféle szabályokat a gombamérgezés elkerülése érdekében. A legfontosabbaknak az alábbiakat tartjuk:
- Csak ismert gombát gyűjteni, minden ismeretlen fajt mérgezőnek tekinteni
- Szakellenőrnek minden esetben megmutatni az étkezési célra gyűjtött gombák egészét
- A halálosan mérgező fajok ismeretét elsajátítani
- Legkisebb gyanú esetén eldobni az adott gombát vagy ételt

Teendők gombamérgezés gyanúja esetén

Gombamérgezés gyanúja esetén kevés a teendő, mindössze a beteg minél előbbi kórházba juttatása és a mérgezés- gyanú körülményeinek (hány embert érinthet, ételminta, gombaminta megőrzése, stb.) minél részletesebb közlése a szakemberrel.
A két teendő:
A beteg hánytatása. Néhány esetben nem vezet eredményre, de nem is árt. Nagy folyadékveszteség esetében a folyadékhiányt pótolni kell
A mentők azonnali értesítése, illetve a gombamérgezés gyanújának közlése

Gombamérgezések

Phalloides-szindróma vagy gyilkos galóca típusú mérgezés

• Hosszú lappangással jár (6-24 óra), ez alatt a méreganyag már felszívódott
• A halálos mérgezések 95%-a tartozik ebbe a csoportba
• Főleg a gyilkos galóca okozza
• Letalitás (halálozási arány) napjainkban 15%-ra csökkent

• Gyomorpanaszokkal kezdődik
• Csillapíthatatlan hányással, hasmenéssel, lázzal folytatódik
• Ezután átmeneti tünetmentesség
• Májkárosodás, gyomor- és bélvérzés
• Egy-két héten belül halál a súlyos vagy kezeletlen esetekben

• Amatoxin, fallotoxin, virotoxin vegyületek

• A májsejtek DNS függő RNS polimerázát gátolja, így a májsejtek 1-2 nap múlva elhalnak

• toxin eltávolítása a bélből és vérből, ha még van
• víz és sóegyensúly helyreállítása
• kemoterápiás kezelés májvédőszerekkel
• végső esetben májátültetés

• Amanita phalloides (gyilkos galóca)
• Amanita phalloides var. verna (fehér galóca)
• Amanita virosa (hegyeskalapú galóca)
• Galerina marginata (fenyő tőkegomba)
• kis őzláb fajok: Lepiota brunneoincarnata, Lepiota subincarnata

Orellanus-szindróma vagy mérges pókhálósgomba típusú mérgezés

• Nagyon hosszú lappangási idő (2-17 nap)
• Többszöri gombafogyasztás folyamán felhalmozódó méreganyagok
• Súlyos vesekárosodás
• Főleg a mérges pókhálósgomba okozza
• Halálos kimenetelű is lehet, szerencsére ritka

• Általános tünetek: étvágytalanság, fáradékonyság, fejfájás, szomjúság, láz
• Esetenként gasztrointesztinális tünetek is
• Ízületi és izomfájdalmak, fokozott vizelés
• Veseelégtelenség

• Orellanin

• A vesetubulusokat károsítja

• a vese tüneti kezelése
• súlyos esetben veseátültetés

• Cortinarius orellanus (mérges pókhálósgomba)
• Cortinarius speciosissimus
• Cortinarius splendens
• Esetleg a közel álló ritka, alig ismert Cortinarius fajok

Gyromitra-szindróma vagy redős papsapkagomba típusú mérgezés

• Hosszú lappangási idő (2 nap)
• Súlyos májkárosodás és idegrendszeri tünetek
• Ritkán halálos is lehet
• Főleg redős papsapkagomba okozza

• Először gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás)
• Májmegnagyobbodás, sárgaság + nyugtalanság, delírium
• Súlyos esetekben a keringési rendszer összeomlása, a légzés leállása

• Giromitrin, amely változó mennyiségben van jelen az egyes termőtestekben és hőre valamelyest bomlik

• Enzimgátló, mutagén és rákkeltő hatású, a pontos mechanizmusa nem ismert

• toxin eltávolítása a bélből és vérből, ha még van
• víz és sóegyensúly helyreállítása
• + B vitaminok a májnak
• kemoterápiás kezelés májvédőszerekkel
• végső esetben májátültetés

• Gyromitra esculenta (redős papsapkagomba)
• Gyromitra fastigiata (vörösbarna papsapkagomba)
• Gyromitra infula
• Gyromitra gigas (óriás papsapkagomba)
• Más papsapkagomba (Helvella) fajok

Muszkarin-szindróma vagy susulyka típusú mérgezés

• A légyölő galóca muszkarin anyagáról kapta a nevét
• Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)
• Főleg susulykák és tölcsérgombák okozzák
• Ritkán halálos lehet

• Paraszimpatikus tünetek: izzadás, remegés, nyáladzás
• Pulzus lassul, pupilla szűkül, vérnyomás csökken
• Kialakulhat légszomj és látászavar

• Muszkarin

• A kolinerg receptorokon gátol, acetilkolin észterázt gátolja

• Ellenszere a szimpatikus túlsúlyt kiváltó atropin, ami önmagában szintén méreg

• Inocybe erubescens (téglavörös susulyka)
• Inocybe rimosa (kerti susulyka)
• Inocybe dulcamara (olajsárga susulyka)
• Inocybe geophylla (selymes susulyka)
• Más susulyka fajok
• Clitocybe dealbata (mezei tölcsérgomba)
• fehér tölcsérgombák
• Mycena pura (retekszagú kígyógomba)
• Mycena rosea (rózsaszínű kígyógomba )
• Mycena pelianthina (feketeszegélyű kígyógomba)

Pantherina-szindróma vagy párducgalóca típusú mérgezés

• Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)
• Alkoholmámorhoz hasonló tünetek
• Nálunk főleg párducgalóca okozza
• Révületkeltő szerként használt fajok
• Káros utóhatás nélkül ér véget

• Felfokozott érzelmi állapot, vitustánc, személyiségzavar
• Alvás, utána a beteg tünetmentesen ébred

• Iboténsav, muszkazon, muszcimol

• A GABA receptorokon serkent, szimpatikus túlsúly

• Tüneti kezelés

• Amanita pantherina (párducgalóca )
• Amanita muscaria (légyölő galóca)
• Amanita regalis (barna galóca)
• Amanita gemmata (sárga galóca)

Pszilocibin-szindróma vagy hallucinogén mérgezés

• Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)
• Halucinogén tünetek
• Révületkeltő szerként használt fajok
• Legalább 70 ismert faj van, amelyik ilyen mérgezést okoz

• Fejfájás, szédülés, öntudatzavar, zsibbadás, lassú pulzus, alacsony vérnyomás
• Boldogság vagy félelem, felszabadultság, tér és időzavar, depresszió, dühroham
• 6-10 óra múlva elmúlik

• Pszilocibin, pszilocin, beocisztin, bufotenin, stb.

• A szerotonin meg más receptorokon át idegrendszeri hatás

• Kivárni, míg elmúlik

• Psilocybe fajok
• Panaeolus fajok
• Amanita citrina (citromgalóca)
• Gymnopilus fajok
• Pluteus salicinus (szürke csengettyűgomba)

Gyomor-béltünetes szindróma

• Rövid lappangási idő (15 perc-2 óra)
• A legtöbb mérgező gomba ilyet okoz, így ez a legelterjedtebb mérgezés
• Nem halálos

• Rosszullét, hányás, hasmenés, görcsök
• Súlyos esetben izomgörcsök, vérkeringési zavarok
• 1-2 nap múlva elmúlik

• Sokféle vegyület (terpének, antrakinonok stb.)

• Ingerlik a bélrendszer nyálkahártyáját
  

• Tüneti, víz- és sóhiány pótlása

• Agaricus xanthoderma (sárguló csiperke )
• Agaricus praeclaresquamosus (tintaszagú csiperke)
• Entoloma eulividum (nagy döggomba)
• Hebeloma sinapizans (retekszagú fakógomba)
• őzlábgomba fajok
• Omphalotus olearius (világító tölcsérgomba)
• csípős pereszkék: Tricholoma pardinum (párducpereszke), Tricholoma saponaceum (szappanszagú pereszke), Tricholoma sulphureum (büdös pereszke)
• Megacollybia platyphylla (széleslemezű fülőke)
• mérgező tinóruk: Boletus calopus (farkastinóru), Boletus radicans (gyökeres tinóru), Boletus satanas (sátántinóru)
• nedűgombák: Hygrocybe conica (kúpos nedűgomba)
• kénvirággombák: Hypholoma fasciculare (sárga kénvirággomba), Hypholoma sublateritium (vöröses kénvirággomba)
• Ramaria formosa (cifra korallgomba)
• Scleroderma citrinum (erdei áltrifla)
• stb.

Paxillus-szindróma vagy begöngyöltszélű cölöpgomba okozta mérgezés

• Rövid lappangási idő (1-2 óra)
• Ritka
• Esetenként nagyon súlyos
• Begöngyöltszélű cölöpgomba okozza

• Gasztrointesztinális tünetek
• Véres vagy hiányzó vizelet
• Vesefájdalmak, súlyos esetben halál

• Nem ismert a hatóanyaga

• Valószínűleg antitest-antigén reakció

• Gyomormosás
• Esetleg vérátömlesztés

• Paxillus involutus (begöngyöltszélű cölöpgomba)

Coprinus-szindróma vagy tintagomba típusú mérgezés

• Rövid lappangási idő (azonnal)
• Gomba + alkohol együttese okozza
• Főleg ráncos tintagomba okozza

• 15 perc-70 órán át tartó forróságérzet, izzadás, remegés, szívdobogás stb.
• Spontán elmúlik

• koprin

• Az acetaldehid acetáttá való átalakulását gátolja

• Kivárni, míg elmúlik

• Coprinus atramentarius (ráncos tintagomba)
• Coprinus alopecia
• Clitocybe clavipes
• Tricholoma equestre
• Lyophyllum connatum
• esetleg más Coprinus fajok

Nyers gomba által okozott mérgezések

Számos, csak hőkezelés után fogyasztható gomba okoz ilyen megbetegedéseket, a hatóanyagok is rendkívül sokfélék, közös tulajdonságuk, hogy hőre bomlanak. Mivel a legtöbb gombából készült étel sütött vagy főtt, ezért ritkán jelentkezik, csak a nyers salátáknál vagy nyersen fogyasztott gombánál. Változatos gyomor-béltünetek jellemzik, a kezelés mindig tüneti.

• Amanita excelsa (szürke galóca)
• Amanita fulva (rőt selyemgomba)
• Amanita rubescens (piruló galóca)
• Amanita strobiliformis (cafrangos galóca)
• Amanita vaginata (szürke selyemgomba)
• más galócák, a császárgalóca kivételével
• Armillaria mellea (gyűrűs tuskógomba)
• Boletus luridiformis (céklatinóru)
• Boletus luridus (változékony tinóru)
• Boletus erythropus (vörös tinóru)
• más, vörös termőrétegű tinóruk: Boletus rhodoxanthus, Boletus rhodopurpureus
• Craterellus cornucopioides (sötét trombitagomba)
• Entoloma clypeatum (tövisaljagomba)
• Hydnum repandum (sárga gerebengomba)
• Laetiporus sulphureus (sárga gévagomba)
• Clitocybe nebularis (szürke tölcsérgomba)
• Lepista nuda (lila pereszke)
• Morchella esculenta (ízletes kucsmagomba)
• stb.

Irodalom

Ez az oldal nem jöhetett volna létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Digitális kultúra támogatására kiírt pályázata és az SZJA 1% felajánlások nélkül. Köszönjük.
Utoljára módosítva: 2010.05.18.