Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
ÜDVÖZÖLJÜK A "NAGYGOMBÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN" OLDALAIN!
Ezeken az oldalakon a Kárpát-medence nagygombái szépségének, változatosságának bemutatására vállalkoztunk. Jelenleg 545 fajt mutatunk be. Az anyagot lehetőségeinkhez képest folyamatosan bővítjük, hogy minél teljesebb képet adhassunk a Kárpát-medence gombáiból.
Mi a gomba?
Egyszerű és közérthető megfogalmazásban: gomba ami nem növény, nem állat,
nem kékmoszat és nem baktérium. Szakszerűbben: a gombák valódi sejtmagvas,
klorofill nélküli, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf) élőlények.
Nagyon változatos csoport, nem egységes származású, amit a modern
gombarendszerek is tükröznek.
A gombák alapvető tulajdonságaikban különböznek a növényektől és az állatoktól, de mivel sokáig növényeknek tartották őket, így oktatásuk a növénytani tanszékekhez és tantárgyakhoz kötődik napjainkban is. A gombákkal foglalkozó tudomány a mikológia.
Főbb különbségek a növények, állatok és gombák között
| Tulajdonság | Gombák | Növények | Állatok |
| trofikus szint (mivel táplálkoznak?) | Reducensek (lebontók): a termelők által termelt és a fogyasztók által átalakított szerves anyagok lebontását végzik. | Producensek (termelők): szerves anyagot termelnek szervetlenből, általában napenergia, ritkán kémiai energia felhasználásával. | Konzumensek (fogyasztók): a termelők által termelt szerves anyagokkal táplálkoznak. |
| táplálkozásmód | heterotróf: kész szerves anyagot használ anyag és energiaforrásnak | autotróf: vizet, széndioxidot és ásványi anyagokat használnak | heterotróf: kész szerves anyagot használ anyag és energiaforrásnak |
| testszerveződés | alapvetően fonalas (sejtfonalakból áll), lehet egysejtű is | alapvetően szövetes, lehet egysejtű, fonalas, telepes is | alapvetően szövetes, lehet egysejtű, telepes is |
| sejtfal anyaga | alapvetően kitintartalmú (lehet cellulóz, ß-glukán is) | pektin-hemicellulóz-cellulóz | sejtfal csak kivételes esetekben alakul ki |
| pigmentek (festékanyagok) | melanin, kinon, flavonoidok (állatokra jellemző festékanyagok) illetve csak gombákra jellemző festékanyagok (pl. dermocybin) | klorofillok, karotinoidok, fikobilinek (növényi festékanyagok) | melanin, kinon, flavonoidok (állatokra jellemző festékanyagok) |
| tartalék tápanyag | főleg glikogén (állatokra jellemző) | keményítő | glikogén |
A gombák alapvető szerepet játszanak a Föld életében, lévén az elhalt szerves anyag legfőbb lebontói a baktériumokkal együtt. Emellett az emberek életében is napi szerephez jutnak. Különböző csoportjaikkal mindennap találkozhatunk: élesztőgombák segítségével készül a kenyér, de a sör és a bor is; gombák a penészek is; a gyógyításban használt antibiotikumokat is gombák segítségével állítják elő; ugyanakkor megbetegedéseket vagy mérgezéseket is okozhatnak. A gombákat egyre szélesebb körben hasznosítja az élelmiszer- és a gyógyszeripar is.
A gombák száma
A gombafajok számát - más élőlénycsoportokhoz hasonlóan - pontosan nem ismerjük. Naponta fedeznek fel új fajokat, nagyon sok gombafaj egyszerűen nem kerül az emberi figyelem középpontjába. Többen vállalkoztak a gombafajok számának becslésére, ebből a legelterjedtebb vélemény szerint 1,5 millió körül lehetnek. Az ismert fajok száma 70 000 körül van, ebből közel 30 000 nagygomba.
Mi a nagygomba?
Mivel mesterséges taxonómiai csoportról van szó, a
nagygombák csoportját kicsit nehézkes definiálni -
a különböző kutatók szemléletmódja is meglehetősen
eltérő. Egyik megközelítésben nagygomba a termőtestet
képző bazídiumos gomba, valamint egyes tömlősgombák
(kucsma-, papsapka- és csészegombák). Másik vélemény
szerint nagygomba minden gomba, mely szemmel látható
termőtestet (vagy termőtestpárnát) fejleszt. Ez utóbbi
alapján több nyálkagomba is nagygombának minősül.
A nyálkagombák kivételével a nagygombák gombafonalakból (hifákból) épülnek fel. Ezek a fonalak kötegeket (micéliumot, tenyésztestet) alkotnak, melyek átszövik az aljzatot (talaj, fa, stb.) amelyben élnek. Ha párhuzamba állítjuk (analógiával) a növényekkel, akkor ez a tenyésztest felel meg az egész növénynek. A tenyésztest az esetek nagy részében szabad szemmel nem látható, és a többi rész is az aljzatban rejtőzik. A nagygombák ivaros szaporodásához nélkülözhetetlen a termőtest. Ezt nevezi a köznyelv "gombának". A termőtest a növények termésének felel meg, az előbbi analógiával élve. Vagyis, amit a nagygombából láthatunk, az mindössze a termőtest, mely csupán az ivaros szaporodás időszakában, kedvező körülmények között fejlődik ki, míg maga a gomba (a tenyésztest) több évig és folyamatosan megtalálható az aljzatban. A termőtest meghatározott részein alakul ki a termőréteg (himénium), ahol az ivaros szaporodás eredményeképpen létrejövő képződmények, a spórák találhatók. A spórák teszik lehetővé a gomba terjedését, azon kívül a kedvezőtlen időszak átvészelésére is szolgálnak.