TERRA Alapítvány

Gombarendszerek

• Kezdetben vala az egysejtű - soksejtű növény - soksejtű állat csoportosítás, ekkor a gombákat a soksejtű növények csoportjába sorolták.

• Whittaker-Margulis rendszere (1978): az élőlényeket öt királyságba (Regnum, Kingdom) sorolta. Ezek: prokarióták (Monera), egysejtű eukarióták (Protocista, Protista), növények (Plantae), gombák (Fungi) és állatok (Animalia). A rendszer monofiletikus szemléletű, minden élőlényt egy közös ősre vezet vissza. A többsejtű csoportokat is monofiletikus eredetűnek tekinti.

• Alexopoulos rendszere (90-es évek): az első polifiletikus (több fejlődési ágon kialakult) szemléletre épített fejlődéstörténeti gombarendszer. Lényege, hogy a különböző gombacsoportok különböző leszármazási vonalakon jöttek létre. Így egyes gombacsoportok közelebbi rokonságot mutathatnak állat- és növénycsoportokkal, mint más gombacsoportokkal. Hat gombaregnumot állapít meg, ebből négy egysejtű, kettő fonalas szerveződésű.

Regnum Myxomycota - Valódi nyálkagombák

Tulajdonságok

A valódi nyálkagombák egysejtű, amőboid mozgásra képes élőlények, melyek aggregálódva plazmódiumot (közös sejtplazmában elhelyezkedő sejtmagok) alkotnak. Ezen kívül az ostoros alak is jellemző rájuk. Sejtfal csak a sporangiumon (spóratartó tokon) jelenik meg, ez cellulóz. Minden nedves élőhelyen előforduló szaprotróf élőlények.

Típusszervezet

Fuligo septica - Cservirág

Fejlődésmenet

A haploid spórából kicsírázva mixamőbák (ellentétes ivarjellegű sejtek) vagy ostoros sejtek képződnek. Mindkét esetben az ellentétes ivarjellegű sejtek összeolvadnak (először plazmogámia-sejtplazmaegyesülés, közvetlenül utána kariogámia-sejtmagegyesülés), létrehozva a diploid zigótát, ami jelen esetben szintén amőboid mozgásra képes sejt. Ezek a diploid sejtek aggregálódnak, létrehozva a szemmel is látható plazmódiumot. Kedvezőtlen körülmények esetén a plazmódiumból szklerócium (áttelelő képlet) lehet. A plazmódium kedvező körülmények között szemmel is látható termőtestté (etháliummá) aggregálódik, ezen képződnek a nyeles spóratartók, melyekben a meiózis után létrejönnek a haploid spórák.

Regnum Acrasiomycota - Sejtes nyálkagombák

Tulajdonságok

Az egyed itt is egy amőboid sejt, ostoros alakok is előfordulnak. Aggregálódva viszont pszeudoplazmódiumot alkotnak, vagyis nem közös sejtplazmában vannak a sejtmagok, valamilyen válaszfal van az egyes sejtek között. Szaprotróf életmódú, kevéssé kutatott csoport.

Típusszervezet

Acrasis rosea (nincs magyar név)

Fejlődésmenet

A haploid spórából kicsírázva létrejönnek az amőbák, melyek kedvezőtlen környezeti feltételek esetén betokozódnak, mikrocisztát alkotnak. Az amőbák aggregálódva létrehozzák a pszeudoplazmódiumot, közvetlenül utána a "termőtestet", amelyről, megérve spórák fűződnek le. Ivaros szaporodásuk ismeretlen.

Regnum Dictyosteliomycota - Sejtes nyálkagombák (Állati egysejtűek)

Tulajdonságok

Amőboid egysejtűek, az előző csoporthoz hasonlóan pszeudoplazmódiumot alkotnak. A sporangium fala cellulóz. Trágyán, talajon, nedves helyeken élő szaprotrófok.

Típusszervezet

Dictyostelium discoideum -(nincs magyar név)

Fejlődésmenet

A kicsírázó haploid spórából létrejön az amőba. Az ellentétes ivarjellegű amőbák plazmogámia után átalakulnak makrocisztává, utána történik a kariogámia. A diploid szakasz a kariogámiával kezdődik, majd az ezt követő meiózissal véget is ér. Az amőbák az összeolvadás mellett aggregálódhatnak is, haploid pszeudoplazmódiumot hozva létre, melyből nyeles sporangium jön létre. Ez osztódással ismét spórákat hoz létre.

Regnum Plasmodiophoromycota - Élősködő nyálkagombák

Tulajdonságok

Amőboid és ostoros alakkal egyaránt rendelkező gombák, melyek plazmódiumot is képeznek. Nekrotróf (a gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagnak tekintik mindössze) endoparaziták, hipertrófiát (abnormális sejtnövekedést) és hiperpláziát (abnormális sejtsokszorozódás) okoznak. Gazdaszervezeteik vízi algák és gombák, egyes vízi edényesek, egyes szárazföldi növények, közöttük sok kultúrnövény.

Típusszervezet

Plasmodiophora brassicae - Káposzta gyökérgolyva

Fejlődésmenet

A spórából kicsírázva elsődleges zoospóra (ostoros spóra) jön létre, amely a gazda megtalálása után bejut a sejtekbe és elsődleges plazmódiumot hoz létre. Ez másodlagos zoospórákat képez, melyek tovább fertőznek, majd létrehozzák a másodlagos (sporogén) plazmódiumot. Itt történik a meiózis, majd egy gömbölyű spóratömeg jön létre.

Regnum Stramenopila - (nincs magyar név)

Labyrinthulomycota - Labirintusos gombák

Nehezen besorolható csoport, volt már növény, valódi gomba, egysejtű, újabban a Stramenopila csoportba sorolják. Tagjai egysejtűek, melyek fonalas szerkezetű, hálózatos ektoplazmatikus (plazmán kívüli) hálózatban aggregálódnak. Ostoros alakjaik is vannak. Szaprotrófok vagy paraziták.

Hyphochytriomycota - (nincs magyar név)

Talajlakó vagy vízi fajok, szaprotrófok vagy alga-, gomba-, növény- vagy rovarparaziták. Összesen 23 fajuk ismert. Ostoros egysejtűek, melyek egy- vagy többsejtű thalluszt (teleptestet) képeznek.

Oomycota - Petespórás gombák, moszatgombák

Tulajdonságok

Nehezen besorolható csoport, tartották valódi gombáknak, "pszeudogombáknak". Alapvetően fonalas szerveződésű élőlények ostoros alakkal. Sejtfaluk ß-glukán kevés cellulózzal, egyedülálló az élővilágban. Fejlődésmenetük sokféle, főleg a parazitáké. Szaprotrófok, vagy növény-, hal-, emlősparaziták.

Típusszervezet

Plasmopara viticola - Szőlő peronoszpóra

Fejlődésmenet

A zoospórák a szőlő levelére jutva kicsíráznak, a gázcserenyílásokon át fonalat fejlesztenek a levelek mezofillumába. Kedvező környezeti körülmények között ivartalan úton a gázcserenyílásokból kinőve zoosporangiumok jönnek létre, melyek újra zoospórákat képeznek, így nagyon gyorsan és nagy területet fertőzhetnek. Az ivaros szaporodás az oogónium (női ivarszerv) és antherídium (hím ivarszerv) létrejöttével kezdődik, majd az antherídium tömlőt hajt az oogóniumba. Ezen jut át a hímivarsejtnek megfelelő sejtmag. A dikariotikus periódus után kariogámia történik, az így keletkező zigóta (vagy oospóra)áttelel. Tavasszal megtörténik a meiózis, majd kialakul a zoosporangium.

Regnum Fungi - Valódi gombák

Tulajdonságok

Alapvetően fonalas szerveződésű élőlények (kevés kivétellel), kitintartalmú sejtfallal. Amőboid alakjuk nincs, és fagotrofizmus (bekebelezés) sem jellemzi őket.

Chytridiomycota - Rajzóspórás gombák

Fonalas szaprotrófok és alga-, növény-, állatparaziták. Egyes fajoknál a fejlődésmenet egyes stádiumaiban még előfordul az ostoros alak. Fonalaik cönocitikusak (az egyes sejtek között nincs sejtfal a fonalban).

Zygomycota - Járomspórás gombák

Tulajdonságok

Olyan fonalas élőlények, melyek cönocitikus micéliummal rendelkeznek. Nevüket a "zigospóráról" vagy "járomspóráról" kapták, amely egy áttelelésre alkalmas, vastagfalú képlet, szerkezetileg zigóta. Szaprotrófok, endomikorrhizásak vagy paraziták.

Típusszervezet

Rhizopus stolonifer - Indáspenész

Fejlődésmenet

A spórákból kicsírázva létrejön a gombafonal, melyen vegetatív szaporodásra alkalmas nyeles és rhizoidos sporangiumok keletkezhetnek. Ivaros szaporodás esetén két ellentétes ivarjellegű fonal bunkószerűen egymás fele növő progametangiumot képez, melyekről lefűződnek a gametangiumok (ivarszervek). A gametangiumok összeolvadnak (plazmogámia) létrehozva az áttelelő zigospórát (zigóta). Itt történik a kariogámia, melyet közvetlenül a meiózis követ. Ekkor a zigospóra kicsírázik, sporangiumot hozva létre. Ebből szabadulnak ki a spórák.

Ascomycota - Tömlősgombák

Tulajdonságok

Olyan fonalas szervezetek, melyeknél a sejtek pórusos válaszfallal vannak elválasztva, a pórusokat membránnal határolt struktúrák (pl. Voronin-test) zárhatják el. Ennek szerepe az anyagáramlás kontrollálása a póruson át. Szaporítószervük a tömlő (ascus), mely a termőtesten (vagy termőtestben) jön létre. Termőtestük különböző alakú és nagyságú, sok szabad szemmel is látható (nagygomba). Szaprotrófok, szimbionták (mikorrhizásak) vagy paraziták. Ide tartozó fontosabb csoportok a bábaszilva, anyarozs mellett a lisztharmatok, csészegombák, kucsmagombák, szarvasgombák.

Típusszervezet

Morchella esculenta - Ízletes kucsmagomba

Fejlődésmenet

A kicsírázó aszkospórák haploid micéliumot (fonalat) hoznak létre, melyeken ivarszervek (aszkogónium, antherídium) alakulnak ki. Egyeseknél ugyanazon a fonalon jön létre mindkét ivarszerv (homothallikusak), mások esetében csak különböző fonalakon létrejött ivarszervek között jön létre a megtermékenyítés (heterothallikusak). Az aszkogóniumok trichogint (párzófonalat) fejlesztenek az antherídiumok fele, amelyen keresztül annak sejtmagjai átvándorolnak, létrehozva a magpáros gombafonalat (dikariotikus hifát). Ezekből jön létre a termőtest, melynek termőrétegében (himénium) kialakulnak a tömlők (ascusok). Itt történik a magok összeolvadása (kariogámia), melyet azonnal meiózis, majd mitózis követ, létrehozva a 8 haploid aszkospórát.

Basidiomycota - Bazídiumos gombák

Tulajdonságok

Fonalas gombák a sejtfalukon parentoszómás dolipórussal, ami a tömlősgombák Voronin-testénél is kontrolláltabb anyagáramlást tesz lehetővé. Szaporítószervük a bazídium, mely itt is a változatos alakú termőtesten jön létre (ritkán más képleten is). A nagygombák zöme ebbe a csoportba tartozik. Életmódjuk szaprotróf, ektomikorrhizás, nekrotróf vagy biotróf parazita. Ide tartozó fontosabb csoportok a taplók, csöves (vargányák) és lemezes trámájú gombák, pöfetegfélék, a fontos paraziták közül a rozsda- és üszöggombák. Ez utóbbi két csoportba tartoznak az élővilág legbonyolultabb fejlődésmenetű élőlényei

Típusszervezet

Agaricus campestris - Mezei csiperke

Fejlődésmenet

A haploid bazidiospórák kicsírázva haploid hifát hoznak létre. Ez, a tömlősgombákkal ellentétben rövid időn belül összeolvad egy ellentétes ivarjellegű haploid hifával, így dikariotikus micélium jön létre. Ez beszövi az aljzatát (szubsztrátumát). A környezet megfelelő kémiai és egyéb jeleire a micélium egyes pontjain létrejön a termőtest, melynek termőrétegében létrejönnek a bazídiumok. Itt történik a magok összeolvadása (kariogámia), melyet meiózis követ, létrehozva a 4 bazidiospórát a bazídium csúcsán.

Deuteromycota (Fungi Imperfecti) - Konídiumos gombák

Egyes gombafajok egyedfejlődési ciklusukat nem élik végig, a környezeti feltételek, adaptáció, szelekció stb. miatt nem szaporodnak ivarosan. Másoknak, bár ivarosan is szaporodnak, ivaros alakjaik nem ismertek. Sok, az ember számára fontos faj tartozik ide. Ezeknek a gombáknak hoztak létre egy mesterséges csoportot, Deuteromycota néven. A csoport mesterséges, mindenféle fejlődéstörténet stb. szemlélet nélkül. Időközben számos ide tartozó fajnak megtalálták az ivaros alakját, ezek besorolásra kerültek a megfelelő rendszertani kategóriákba. Tömlős és bazídiumos gombák ivartalan alakjai tartoznak ide.

Példák

Aspergillus, Penicillium, Candida (különböző penészek): jelentős csoportok az ember szempontjából. Számos toxintermelő (gyógyszer-alapanyag is!) fajuk van, több bőr- és belsőszervi megbetegedés kórokozói.

Ajánlott irodalom

Alexopoulos, C. J.- Mims, C. W. - Blackwell, M. (1996): Introductory Mycology. John Wiley & Sons, Inc., New York.
Jakucs E. (1996): Bevezetés a mikológiába. Egyetemi jegyzet, ELTE Budapest.

Ez az oldal nem jöhetett volna létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Digitális kultúra támogatására kiírt pályázata és az SZJA 1% felajánlások nélkül. Köszönjük.
Utoljára módosítva: 2010.05.18.