Kalap: (3)-6-8 cm, vékony húsú, törékeny, tojásdad v. kúpos alakúból domború, majd kiterülő, púpos, felszíne sima, fényes, széle erősen bordás. Színe vörösbarna v. sötétbarna v. rőtbarna, széle világosabb, ritkán rozsdabarna burokmaradványokkal.
Lemezek: nem sűrűek, szabadon állók, fehérek, lehet sárgás v. rőt árnyalat is.
Tönk: (7)-8-14-(15) x (0,7)-1-1,5 cm, karcsú, hengeres, lefelé fokozatosan szélesedő, törékeny, üregesedő, fehér v. halvány kalapszínű, sima v. szálas, kalap alatt finom szemcsés. Gallér nincs, bocskor jól fejlett, elálló, kívül barna v. rozsdabarna v. barnásvörös foltos v. egyszínű, belül fehéres.
Hús: puha, vizenyős, törékeny, piszkosfehér, nem színeződik.
Termőhely és idő: savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben. Gyakori, tavasztól őszig.
Spóra: fehér, gömb alakú, (8)-10-12 µm
Megjegyzés: Hőkezelés után ehető, jóízű.
Elkülönítő bélyegei:
- alapvetően rőt, púpos kalap, mely a széle felé világosodik
- törékeny hús
- jól fejlett, kívül rozsdabarna bocskor.
Összetéveszthető az Amanita pachyvolvata (barna kalap vöröses v. rőt árnyalatok nélkül, közepe sötét, széle felé világosodik, de a bordázottságnál ismét sötétebb, kevésbé rozsdás bocskor kisebb foltokkal), Amanita spadicea (többé-kevésbé egyszínű kalap, fehéres bocskor, kígyóbőrszerűen mintázott tönk),
Amanita umbrinolutea (fekete lemezél, barnás kalap szélén sötétebb körkörös zónával, mintázott tönk), Amanita badia (barna kalap, fehér bocskor) és
Amanita submembranacea (olív árnyalat a kalapban, szürke bocskor) fajokkal.