Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Gomba adatlap
Latin név:
Amanita vittadinii (Mor.) Vitt.
Magyar név:
Őzlábgalóca
Familia:
Amanitaceae
Család:
Galócák
Amanita vittadinii (Mor.) Vitt.
Magyar név:
Őzlábgalóca
Familia:
Amanitaceae
Család:
Galócák
Kalap: 8-18 cm, húsos, puha, félgömb alakúból domború, későn kiterülhet, felszíne selymes, sugarasan szálas, széle nem bordás, de csipkés a burokmaradványoktól, 1-2 mm-el túlnő a lemezeken. Színe fehér, fehéres v. krémfehér, felálló táblás, durva, krémfehér v. krémsárga burokmaradványokkal.
Lemezek: sűrű, szabadon álló, fehér v. krémszínű, éle lehet fűrészes
Tönk: (10)-13-15-(17) x 1,5-2,5 cm, hengeres, alja felé kissé szélesedhet, gumó nincs, fehér, gallér fölött sima, alatta elálló, táblás, krémsárgás pikkelyekkel, melyek körkörösen helyezkednek el, egészen a tönk aljáig. Gallér fejlett, hártyás, sima, fehéres.
Hús: fehér, kissé sárgul, vastag, puha, lisztszerű szagú
Termőhely és idő: melegkedvelő, ismereteink alapján az egyetlen szaprotróf galóca, réteken, gyepekben, meszes, tápanyagdús talajon. Nyártól őszig.
Spóra: fehér, ovális, 9-11-(15) x (6,5)-8-9-(11) µm
Megjegyzés: Hőkezelés után ehető.
Elkülönítő bélyegei:
A gumó hiánya és élőhelye alapján egyértelműen elkülöníthető a többi robusztus, fehér fajtól, mint az Amanita strobiliformis, Amanita solitaria. Nagyon hasonló az Amanita codinae (Mre.) Singer mediterrán elterjedésű faj. A különbség az élőhelyükben van, ez utóbbi tölgyek alatt terem, a burokmaradványok sűrűbbek, barnulnak, már fiatalon is dohánybarnák, gallér kevésbé fejlett. Megemlítendő itt az Amanita lepiotoides Barla - Húsbarna galóca, egy hasonló faj, mely vörösödő-barnuló húsával és kisebb termetével tér el a fentiektől. Melegkedvelő tölgyesekben terem.
Lemezek: sűrű, szabadon álló, fehér v. krémszínű, éle lehet fűrészes
Tönk: (10)-13-15-(17) x 1,5-2,5 cm, hengeres, alja felé kissé szélesedhet, gumó nincs, fehér, gallér fölött sima, alatta elálló, táblás, krémsárgás pikkelyekkel, melyek körkörösen helyezkednek el, egészen a tönk aljáig. Gallér fejlett, hártyás, sima, fehéres.
Hús: fehér, kissé sárgul, vastag, puha, lisztszerű szagú
Termőhely és idő: melegkedvelő, ismereteink alapján az egyetlen szaprotróf galóca, réteken, gyepekben, meszes, tápanyagdús talajon. Nyártól őszig.
Spóra: fehér, ovális, 9-11-(15) x (6,5)-8-9-(11) µm
Megjegyzés: Hőkezelés után ehető.
Elkülönítő bélyegei:
- felálló táblás burokmaradványok
- jellegzetesen nagy őzlábgombára emlékeztető habitus.
A gumó hiánya és élőhelye alapján egyértelműen elkülöníthető a többi robusztus, fehér fajtól, mint az Amanita strobiliformis, Amanita solitaria. Nagyon hasonló az Amanita codinae (Mre.) Singer mediterrán elterjedésű faj. A különbség az élőhelyükben van, ez utóbbi tölgyek alatt terem, a burokmaradványok sűrűbbek, barnulnak, már fiatalon is dohánybarnák, gallér kevésbé fejlett. Megemlítendő itt az Amanita lepiotoides Barla - Húsbarna galóca, egy hasonló faj, mely vörösödő-barnuló húsával és kisebb termetével tér el a fentiektől. Melegkedvelő tölgyesekben terem.