Kalap: (4)-6-10 cm, vékony húsú, törékeny, harang v. félgömb alakúból kiterülő, nem púpos, felszíne sima, fényes, széle bordás. Színe egynemű szürke, ezüstszürke, esetleg kis barna árnyalat lehet. Burokmaradvány, ha van, akkor nagy, összefüggő, fehér.
Lemezek: sűrű, szabadon álló, fehér, öregen lehet szürkés árnyalattal, éle lehet fűrészes
Tönk: 6-12 cm, hengeres, karcsú, törékeny, üregesedő, lefele egyenletesen vastagodó, sima, fehér, később lehet szürkés, kígyóbőrszerű mintázottság rajta. Gallér nincs, bocskor jól fejlett, ált. tulipánszerűen kiterül, fehér, esetleg halvány szürke árnyalattal.
Hús: törékeny, fehér, nem színeződik
Termőhely és idő: Lomb- és fenyőerdőben. Nem gyakori, nyártól őszig.
Spóra: fehér, hosszúkás-elliptikus, 10-12-(14) x 8-10 µm Egyes irodalmi adatok szerint lehet gömb alakú is, (8)-10-12 µm
Megjegyzés: Hőkezelés után ehető.
Elkülönítő bélyegei:
- szürke, ezüstszürke kalap
- tulipánszerűen kiterülő bocskor
- tönkhöz viszonyítva nagyobb kalap, mint a többi selyemgombának.
Több szerző szinonimaként tartja számon az Amanita argentea Huijsman taxont, mely leírás alapján fejlettebb bocskorában, világosabb ezüstszürke kalapszínében és kisebb, de a fenti fajjal átfedő spóraméretében különbözik tőle.