Jellemzők:
A Északi-középhegység (Zempléni-hg., Börzsöny) és a Dunántúl (Vas-Zala) csapadékos bükkös régiójában, mély, kilúgzódó,
savanyú talajon jött létre ez a társulás. A kilugzódás oka az, hogy az alacsony hőmérséklet és a bőséges csapadék,
valamint az elhalt növényi maradványok lassú bomlása miatt, ezeken a lejtőkön a talaj felsőbb rétegében nagy nyershumusz-tartalmú,
vízzel könnyen telítődő réteg jön létre, amely meggátolja az alsóbb rétegek szellőzését. Így az anaerob folyamatokon keresztül megindul
a tápanyagok kilúgzása. Az ilyen talajviszonyok között jelentős lesz a gombagyökerek segítségével táplálkozó (mikotrop) szőrfűgyep társulás.
A fajszám viszonylag alacsony, inkább a savanyúság kedvelő fajok dominálnak. A névadó fajon kívül a
Festuca ovina,
F. rubra ssp. commutata, Deschampsia flexuosa, Luzula luzuloides is jelentős lehet. Ebben a társulásban gyakoriak lehetnek a
tárnicsok (
Gentianella austriaca,
G. livonica),
Viola canina, Rumex acetosella,
Polygala vulgaris. Értékes, védett fajai közül említésre méltó a
szártalan bábakalács (Carlina acaulis),
a különböző palástfű fajok (
Alchemilla acutiloba, A. gracilis, A. monticola) és a
csarab (Calluna vulgaris).
Fajok:
Alchemilla acutiloba - Hegyeskaréjú palástfű
Alchemilla gracilis - Kecses palástfű
Alchemilla monticola - Közönséges palástfű
Calluna vulgaris - Csarab
Carlina acaulis - Szártalan bábakalács
Deschampsia flexuosa - Gyepes sédbúza
Festuca ovina - Juhcsenkesz
Festuca rubra ssp. commutata - Veres csenkesz
Gentianella austriaca - Hegyi tárnicska
Gentianella livonica - Csinos tárnicska
Luzula luzuloides - Fehér perjeszittyó
Polygala vulgaris - Hegyi pacsirtafű
Rumex acetosella - Juhsóska
Viola canina - Sovány ibolya