Jellemzők:
A Magyar-középhegységben és a dombvidékeken általában 250 -450 m tengerszint feletti magasságoknál alakultak ki zonális állományai.
Hazánk legelterjedtebb növénytársulása - erdeink mintegy 30%-át teszi ki - az ország területének 19,5%-át borította, ma azonban ez az érték
2,5%-ra csökkent. A legkülönbözőbb alapkőzeteken fejlődnek ki: Raman-féle talajokon, mély, közömbös vagy enyhén savanyú, agyagbemosódásos
barna erdőtalajon.
A lombkoronaszint idősebb állományokban jól záródó, magassága 20-27 m. Tipikus állományaiban többnyire két faj, a kocsánytalan és csertölgy
található meg e szintben. A cserjeszintje viszonylag fejlett, hisz a tölgy lombozata a fényt jobban beengedi az erdő belsejébe, szemben a bükkösökkel.
Gyakoriak a xero-mezofil lomberdőkre jellemző fásszárúak (
Ligustrum vulgare,
Viburnum lantana,
Rhamnus catharticus,
Crataegus monogyna,
C. oxyacantha).
A lágyszárú szint hasonlóan fejlett, benne pillangósvirágúak, fű- és sásfélék dominálnak. A füvek közül jelen van a felemáslevelű csenkesz
(
Festuca heterophylla), a ligeti perje (
Poa nemoralis) ill. az egyvirágú gyöngyperje (
Melica uniflora).
A pillangósvirágúak különböző képviselői a lóherefélék (
Trifolium alpestre,
T. medium), lednekek
(
Lathyrus niger,
Lathyrus vernus), bükkönyök (
Vicia tenuifolia,
V. tetrasperma)
és a csüdfű (
Astragalus glycyphyllus). Más, jelenlévő lágyszárúak közül megemlíthető a
Potentilla alba,
Galium schulthesii, illetve a
Melittis carpatica.
A Dél-, illetve a Nyugat- Dunántúlon a cseres - kocsánytalan tölgyest két rokon társulás váltja fel.
Az ezüsthársas - cseres - kocsánytalan tölgyes (
Tilio argenteae - Quercetum petraeae - cerris), amely a Mecsekben,
illetve a Zselicben száraz, meleg termőhelyeken fordul elő szubmediterrán fajokkal, mint pl. a
Tilia argentea,
Potentilla micrantha,
Rosa arvensis. A Mecsekben e társulásban él a melegkori reliktum
Paeonia officinalis ssp. banatica
és a szintén védett
Doronicum orientale.
A cseres - kocsányos tölgyes (
Quercetum robori - cerris) pedig a Nyugat-Dunántúl dombvidékén, a Kisalföld peremén, a
Bakonyalján és Somogyban pszeudoglejes barna erdőtalajokon, általában kavicsos, savanyodó alapkőzeten fordul elő. A savanyú talajra
jellemző
Quercus robur itt társulásalkotó, olyan kísérőfajokkal, mint pl. a Bakonyalján az
Asphodelus albus és
a
Pulmonaria angustifolia.
Fajok:
Asphodelus albus - Királyné gyertyája
Astragalus glycyphyllus - Édeslevelű csüdfű
Crataegus monogyna - Egybibés
galagonya
Crataegus oxyacantha - Cseregalagonya
Doronicum orientale -Mecseki zergevirág
Festuca heterophylla - Felemáslevelű csenkesz
Galium schulthesii - Fénytelen galaj
Lathyrus niger - Fekete lednek
Lathyrus vernus - Tavaszi lednek
Ligustrum vulgare - Fagyal
Melica uniflora - Egyvirágú gyöngyperje
Melittis carpatica - Nagyvirágú méhfű
Paeonia officinalis ssp banatica - Bánáti
bazsarózsa
Pulmonaria angustifolia - Keskenylevelű tüdőfű
Quercus robur - Kocsányos tölgy
Poa nemoralis - Ligeti perje
Potentilla alba - Fehér pimpó
Potentilla micrantha - Kisvirágú pimpó
Rhamnus catharticus - Varjútövis
Rosa arvensis - Erdei rózsa
Tilia argentea - Ezüsthárs
Trifolium alpestre - Bérci here
Trifolium medium - Erdei here
Viburnum lantana - Ostorménfa
Vicia tenuifolia - Keskenylevelű bükköny
Vicia tetrasperma - Négymagú bükköny