Jellemzők:
Hűvös hegyvidékeink és a Nyugat-Dunántúl mészmentes, tőzeges, mindig nedves talajain alakulnak ki foltjai.
Jellemző növényei között sok jégkorszaki maradványfaj lelhető fel, állandó fajai mind ritkák, védendők.
Maguk a társulások a lecsapolások, talajrendezések következtében rendkívül megritkultak.
Gyapjasmagvú sásos (Carici lasiocarpae - Sphagnetum)
Keleméri, siroki és bakonyaljai állományai mellett e növényközösség előfordul az Alföld néhány pontján is (Csaroda, Barcs).
A ritka sásokból álló csomók között igen sok moha (
Aulacomnium palustre, Camptotecium trichoides, Drepanocladus és
Sphagnum fajok) talál menedéket. A magasabbrendű növények közül
Carex lasiocarpa, Eriophorum angustipholium,
Drosera rotundifolia,
Calamagrostis canescens,
Menyanthes trifoliata és Szőcén a
Rhynchospora alba jelenik meg.
Csillagocskás sásos (Carici echinatae - Sphagnetum)
A Zempléni-hegység és a Dunántúl szorványosan előforduló tőzegmohás átmeneti lápja. Szép állományai maradtak
fönn a Komlóska-völgyben, valamint az Alpokalja, s különösképp a Vendvidék és az Őrség kiszélesedő völgyeiben. Jellemző fajai:
Carex echinata, C. canescens, Drosera rotundifolia, Valeriana dioica és a tőzegmohák (
Sph. acutifolium, Sph. palustre)
Fajok:
Aulacomnium palustre
Calamagrostis canescens - Dárdás
nádtippan
Camptotecium trichoides
Carex lasiocarpa - Gyapjasmagvú sás
Drepanocladus sp.
Drosera rotundifolia - Kereklevelű harmatfű
Eriophorum angustipholium - Keskenylevelű gyapjúsás
Menyanthes trifoliata - Vidrafű
Rhynchospora alba - Tőzegkáka
Sphagnum sp. - Tőzegmoha fajok