Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Társulás adatlap
Latin név:
Junipero - Populetum albae
Magyar név:
Nyáras - borókás
Junipero - Populetum albae
Magyar név:
Nyáras - borókás
Jellemzők:
A Duna - Tisza közi buckákon gyengén humuszos homokon, távol a talajvíztől találhatók e szubklimax társulás állományai.
A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok miatt nem fejlődnek a zárótársulást jelentő homoki tölgyesekké.
A száraz buckaoldalakon ill. ezeknek a buckáknak a szélvédett völgyeiben találhatók a nyáras borókások (Junipero-Populetum albae). A buckaoldalakon a társulás képére a ligetes megjelenés jellemzô. A buckaközökbôl gyökérsarjak útján "felgyalogolt" nyárak a mostoha termôhelyi viszonyok miatt nem tudnak erdôvé záródni és csak szálanként jelennek meg. A borókák és a girbe-burba, korcs növésű fehérnyárak között nyílt vagy alig záródott gyepfoltok sorozata található. A nyárasoknak a buckaaljak jóval kedvezôbb vízellátottságú felszínein lehetôség nyílik a záródására. A fehér nyár koronája fokozatosan záródik és a boróka kezdetben a lombkoronák között beszűrôdô világos foltokban tenyészik ill. késôbb kiszorul a nyárcsoportok szélére. Növényzetének összetételét az említett cserje- és fafajok mellett a meszes homokpusztagyep lágyszárú fajai képezik. A fehérnyáras aljnövényzete hosszú ideig ôrzi a homokpusztagyepek védett növényfajait, mint pl.: a kései szegfüt (Dianthus serotinus), a szamárkenyeret (Echinops ruthenicus), stb. A buckaaljban a zárt koronaállás nyomán elôállott fényhiány miatt az aljnövényzete igen csekély, esetenként teljesen hiányzik.
Fajok: Dianthus serotinus - Kései szegfü
Echinops ruthenicus - Kék szamárkenyér
A száraz buckaoldalakon ill. ezeknek a buckáknak a szélvédett völgyeiben találhatók a nyáras borókások (Junipero-Populetum albae). A buckaoldalakon a társulás képére a ligetes megjelenés jellemzô. A buckaközökbôl gyökérsarjak útján "felgyalogolt" nyárak a mostoha termôhelyi viszonyok miatt nem tudnak erdôvé záródni és csak szálanként jelennek meg. A borókák és a girbe-burba, korcs növésű fehérnyárak között nyílt vagy alig záródott gyepfoltok sorozata található. A nyárasoknak a buckaaljak jóval kedvezôbb vízellátottságú felszínein lehetôség nyílik a záródására. A fehér nyár koronája fokozatosan záródik és a boróka kezdetben a lombkoronák között beszűrôdô világos foltokban tenyészik ill. késôbb kiszorul a nyárcsoportok szélére. Növényzetének összetételét az említett cserje- és fafajok mellett a meszes homokpusztagyep lágyszárú fajai képezik. A fehérnyáras aljnövényzete hosszú ideig ôrzi a homokpusztagyepek védett növényfajait, mint pl.: a kései szegfüt (Dianthus serotinus), a szamárkenyeret (Echinops ruthenicus), stb. A buckaaljban a zárt koronaállás nyomán elôállott fényhiány miatt az aljnövényzete igen csekély, esetenként teljesen hiányzik.
Fajok: Dianthus serotinus - Kései szegfü
Echinops ruthenicus - Kék szamárkenyér