Jellemzők:
Hajdan az Alföld magas ártereinek uralkodó fás társulása volt, sajnos ma már csak töredékes állományai maradtak fenn.
Az állományaik nagyobb része ma már ármentett területen helyezkedik el.
A felső lombkoronaszint magassága 20-30 m, borítása 60-85%-os. Leggyakoribb fajai a
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica,
Populus alba,
Quercus robur, melyek mellé vénic szil és a Szigetközben magas kőris elegyedik.
Az alsó lombkoronaszintet az
Alnus incana,
Malus sylvestris, Padus avium, Ulmus minor és az
U. glabra képviseli.
A cserjeszint fejlett, megtalálható benne a kányabangita, mogyoró, csepleszmegy.
A lágyszárúak között igen gyakoriak az üde lomberdei fajok (
Gagea lutea, Pimpinella minor, Stachys sylvatica,
Pulmonaria officinalis), azonban a keményfaligetekre jellemző fajok (
Padus avium) és mocsári növények
is megjelennek. Ritka, védett fajai pl.
Carex strigosa, Cephalantera damasonium,
C. rubra,
Orchis militaris,
Platanthera bifolia.
Fajok:
Alnus incana - Hamvas éger
Carex strigosa - Borostás sás
Cephalantera damasonium - Fehér madársisak
Cephalantera rubra - Piros madársisak
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica - Magyar kőris
Gagea lutea - Sárga tyúktaréj
Malus sylvestris - Vadalmafa
Orchis militaris - Vitéz kosbor
Padus avium - Zelnicemeggy
Pimpinella minor
Platanthera bifolia - Kétlevelű sarkvirág
Populus alba - Fehér nyár
Pulmonaria officinalis - Orvosi tüdőfű
Quercus robur - Kocsányos tölgy
Stachys sylvatica - Erdei tisztesfű
Ulmus glabra - Hegyi szil
Ulmus minor - Mezei szil