Jellemzők:
Évelő növény, feketésbarna, rövid,
erős, ferdén álló gyöktörzzsel,
amelyből nagyszámú gyökér ered.
15-40-60 cm magas, felálló,
egyszerű vagy ágas szára kopasz,
csak fiatalon gyengén
szőrös, rovátkolt, alján füstszínű
levélhüvelyekkel. A szár sűrűn
leveles. A levelek kettő-négyszer
osztottak, keskeny
levélsallangokkal, amelyek kb. 0.5
mm szélesek, alul kopaszak.
Végálló virágai egyenként állanak a
hajtások csúcsán, felállóak, 3-7 cm
átmérőjüek, sárgák. A
széles-tojásdad, zöldes vagy sárgás,
puha szőrös, csészelevelek száma
ötnél rendszerint több. A keskeny ék
alakú, ép vagy fogazott, 20-40 mm
hosszú, világossárga fényes
sziromlevelek száma 10-20. A
virágban sok sárga porzó és sok
bibe van. A virágból fejlődő
terméscsoport gömbölyű vagy
hosszúkás, éréskor sok
részterméskére hull szét.
Részterméskéje 4-5 mm hosszú,
visszás-tojásdad, duzzadt. Felszíne
ráncosan, hálosan erezett, rövid
szôrös, igen rövid, horgas csőrrel,
amely rásimul a termésre. Színe
sárgásbarna vagy zöldes
szürkésbarna. A növény
maghozama 30-150 vagy több.
Igen erősen mérgező hatású növény
mind zölden, mint szárítva.
Hatóanyaga a gyűszűvirágéhoz
hasonló hatású glikozida, amely
érzéstelenséget idéz elő. Az állatok
legelés közben rendszerint
otthagyják, és szárát a széna közül
is kiválogatják.
Virágzás:
Március-május.
Méret:
15-60cm
Élőhely:
A Középhegységben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön csak helyenként (Kisalföld, Dunavölgy, Heves, Békés-megye, Nyírség) fordul elő. Száraz pusztai vagy sziklai gyepekben,
homoki réteken, száraz pusztai erdőkben, meszes, laza, köves-, törmelék- vagy homoktalajokon él. Néhol nagy tömegben elterjedt.