Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Prunus dulcis (Mill) D. A. Webb
Amygdalus communis L., Amygdalus dulcis Mill., Prunus amygdalus Batsch
Magyar név:
Mandula
Familia:
Rosaceaea
Család:
Rózsafélék
Alacsony vagy középmagas termetű, lombhullató fa. Nyitott koronáját többnyire ferdén feltörő vázágak és merev, egyenes vesszők alkotják. Kérge barnásszürke vagy sötétbarna, pikkelyesen repedezett, idősebb korábban barnás fekete, mélyen barázdált. Vesszői sima felületűek, zöldek vagy a napos oldalon piroslók, 3-5 mm vastagok, a magról kelt, vad alakokon tövisesek is lehetnek. Rügyei kúposak, sötétbarnák, a vesszőhöz képest viszonylag aprók, a rügypikkelyek külső oldala szőrös. Termő vesszőin gyakori a hármas vegyes rügycsoport, melyben két virágrügy egy levélrügyet vesz közre. Tagolatlan, keskeny tojásdad, hosszúkás vagy lándzsás levelei 4-12 cm hosszúak és 1,5-4 cm szélesek, finoman fűrészes szélűek. Az őszibarack hullámos, lágy, síkba nem kiteríthető leveleivel szemben a mandula levelei egyenesek és kemények. Levélnyele rövid, a levéllemez csupasz és a főér mentén V-alakban behajlik. Pálhái aprók, lehullók. Rövid kocsányú, majdnem ülő, öttagú virágai jóval a lombfakadás előtt nyílnak. Csészelevelei tompa háromszög alakúak, kívül barnás-zöldek, belül fakó zöldek, szélük pillás. Fehér vagy halvány rózsaszín sziromlevelei kicsípett csúcsúak, tövükön gyakran élénkpiros foltot viselnek. Porzói körülbelül fele olyan hosszúak mint a sziromlevelek, a fehér porzószálak kerek, sárga portokot viselnek. A virágtakarót és a porzókat a vacokcső a magház fölé emeli, ez azonban a termővel nem forrt össze, így a magház középállásúnak tekinthető. A virágok émelyítően édes illatúak, a mézfejtő a vacokcső belső oldalán van. A mandula az egyik legkorábban nyíló termesztett gyümölcsfa. Enyhe tavaszon már februárban virágozhat, ezért a kora tavaszi fagyokra érzékeny. Kinyílt virágait a -3, -5°C-os fagy károsítja. Biztonsággal csak fagyzug mentes területeken, például alacsony hegy- és dombvidékek déli lejtőin termeszthető. Ha a téli hőmérséklet -18°C alá süllyed virágrügyei elfagynak, -22°C alatt már a fás részek is károsodnak. A hagyományos szőlőművelésben más gyümölcsfákkal együtt köztesként ültették. Szürkészöld hosszúkás tojásdad, oldalról kissé lapított szikkadó csonthéjas termése 3-4 cm hosszú. A termésfal külsejét (exocarpium) sűrű bársonyos szőrzet borítja, középső része (mesocarpium) száraz, éréskor a hasi varrat mentén felhasad, a termésfal belső része a csontár (endocarpium) világosbarna, gödörkésen árkolt, egyébként sima tapintású. A csontár vastagsága fajtánként eltérő, a vékony csontárúakat papírhéjú néven ismerik. A csontárban rendesen egy, ritkán két mag fejlődik, a világosbarna maghéjon hosszanti erek láthatók, színét parásodott sejtfalú papillák adják. A mandula raktározó szikleveles magja jelentős mennyiségű (>18%) fehérjét, és olajat (>54%), valamint cukrot, és több-kevesebb ciánglikozidot (amigdalint) tartalmazhat, melytől az jellegzetes keserűmandula ízű. Az étkezési mandulafajták magja amigdalintól mentes, kellemesen édeskés ízű. A mandula magját frissen és feldolgozva egyaránt nagy mennyiségben fogyasztják. A cukrászipar mandulát nyúzott formában használja, melyhez a magvakat két percre forró vízbe dobják, ekkor a maghéj elválik az embriótól és az oldalról megnyomva könnyen kicsúsztatható. A nyúzott mag megszárítva, pörkölve és sózva kiváló csemege. A tejfehérjére érzékenyek nyúzott mandula vizes turmixából 'mandulatejet' készíthetnek. A marcipán egy kilogramm nyúzott édes mandula és 12 db nyúzott keserű mandula péppé őrölt magjából és ugyanannyi tömegű porcukor alaposan eldolgozott keverékéből áll.
Magasság
4–8 m
Virágzás
február-április
Termésérés
szeptember-október
Származás
Nyugat-Ázsia, Közel-Kelet
Élőhely
Termesztő körzetében karsztbokorerdőkben, sziklás hegyoldalakon kivadult, többnyire keserű magvú példányai gyakoriak.