Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
Alacsony termetű, örökzöld tarackoló cserje. Vesszői szürkés okkersárgák, vastagok. Spirálisan szórt állású levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 5-9 levélkéből állnak. A levélkék bőrneműek, csillogóan fényesek kissé aszimmetrikusak, szélük szúrós, tüskésen fogazott. Színi oldaluk sötétzöld, fonákuk fakó, lombváltáskor élénkvörösre színeződik. Élénksárga virágai a vesszők végén sűrűn álló fürtvirágzatokban nyílnak. Egy fürt 6-8 cm hosszú, benne a virágok alulról fölfelé haladó sorrendben nyílnak. A virágtakaró 12-tagú, a külső 3+3 takarólevél kisebb és zöldesebb árnyalatú, ezért csészének is tekinthető, a belső 3+3 egyformán aranysárga. Porzói a borbolyákéhoz hasonlóan tigmonasztikusak: a porzószálak tövét megérintve a bibéhez simulnak és virágporukat a megporzó rovarra kenik. Termése hamvas kékre érő monokarp bogyó, borvörös húsában 2-5 fényes, vörösbarna mag fejlődik. Széles körben ültetett, igénytelen dísznövény, temetői felhasználása jelentős. Gyakran ültetik még a hozzá nagyon hasonló, Kaliforniában és Új-Mexikóban honos kúszó mahóniát (Mahonia repens (Lindl.) G. Don), mely elsősorban nem fénylő, matt leveleivel különbözik az előzőtől.
1 m
április
augusztus-szeptember
Kalifornia legészakibb részétől Brit Kolumbia és Idaho államokig.
Duglászfenyő erdők és kevert erdők egészen 2000 m magasságig, humuszos talajon, félárnyékos fekvésben. Temetőkben és kertekben gyakran ültetik, terméseit a madarak terjesztik, alacsony hegy- és dombvidékeken kivadul és meghonosodik.