Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Magnolia X soulangeana Soulange-Bodin
Magyar név:
Liliomfa
Familia:
Magnoliaceae
Család:
Liliomfafélék
Közepes vagy ritkán magas termetű, alacsonyan elágazó lombhullató kis fa. Koronája laza és terebélyes. Kérge viszonylag sima, csak idős korában válik kissé repedezetté. Viszonylag vastag vesszői zöldesszürkék vagy szürkésbarnák, hengeresek Spirálisan szórt állású rügyeit sűrű világos olajbarna szőrzet borítja. Virágrügyei nagyok. Levelei visszás vagy hosszúkás tojásdadok, felső harmadukban a legszélesebbek, vékony csúcsba keskenyedők, szélük ép, válluk ék alakú. A levelek színi oldala csupasz, világoszöld, fonákuk többé-kevésbé szőrös. Lombfakadás előtt nyíló, nagy fehér, kívül rózsaszín vagy halványpiros virágai még lombfakadás után is nyílnak. Virágtakarója többnyire 9 húsos lepellevélből áll, melyek kehelyszerűen nyitottak, teljesen nem tárulnak szét. Mereven szétálló rövid, de vastag porzói bíbor színűek, portokjuk kinyílva halvány okkersárga. Termője sok szabad termőlevélből áll, melyek hosszú tengelyen ülnek, némiképp fenyőtobozra emlékeztetnek. Érett termése szabálytalan, hosszúkás, világoszöld tüszőcsokor, nem minden tüszőben fejlődik mag. Az éretten élénkvörös magvak fehér selyemszálon lógnak ki a termésből. A liliomfák vörös, húsos maghéja (sarcotesta) csírázásgátló anyagokat tartalmaz, magvetésnél ezt el kell távolítani. A nagyvirágú liliomfa pompás díszfa. Szülőfajait keresztezve a későbbi kertészek számos szebbnél szebb fajtáját állították elő, melyek közül az egyik legnagyobb, legszebb virágú a Boskoopban még 1893 előtt előállított 'Rustica Rubra'. Húsos lepellevelei nem túl ízletesek, de ehetők.
Magasság
3-5 (8) m
Virágzás
április
Termésérés
szeptember
Élőhely
Kerti díszfa
Érdekesség
A jülán liliomfa (M. denudata Desrouss) és a bíbor liliomfa (M. liliiflora Desrouss) hibridje, melyet a francia Étienne Soulange-Bodin (1774-1846) Napóleon egyik lovastisztje állított elő az 1820-as években a Párizs melletti Fromontban, miután háborús sérülései miatt a waterlooi vereség után visszavonult kertészkedni. A liliomfa nemzetséget Charles Plumier (1646-1704) nevezte el Pierre Magnol (1638-1715), a montpeileri botanikus kert vezetőjének tiszteletére 1703-ban egy Martinique szigetéről kapott virágos fa alapján (melynek mai érvényes neve Magnolia dodecapetala). A Magnolia nemzetségnevet később Linné átvette és fő műveiben (Genera Plantarum 1737 Leiden, Species Plantarum 1753 Stockholm, bizonyító herbáriumi példány nélkül) hivatalosan rögzítette. Mindkét szülőfaja Kínából származik, de ezeket oly régóta termesztik, hogy eredeti élőhelyüket nem tudjuk biztosan meghatározni.