Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
Középmagas termetű, alacsonyan elágazó, sudaras fa. Idővel halványbarnává vagy vörösessé sötétedő világosszürke kérgét hosszant repedezett vastag pararéteg borítja, amely már a fiatal, 2-3 éves gallyakon is tapintható. Vesszői világosbarnák, fiatal hajtásai sűrűn mirigyszőrösek, sima, zöldes- vagy sötétbarna rügyei tojásdadok. Spirálisan szórt állású, széles tojásdad vagy kerekded levelei szárnyasan erezettek, enyhén karéjosak, fűrészes szélűek, színi oldalukon fényes zöldek, fonákukon fakók, gyéren szőrösek. Váltivarú egylaki virágai porzós barka- és termős vegyesrügyekben fejlődnek. A porzós barkák virágzáskor 8-12 cm hosszúra nyúlnak, a termős vegyesrügyekből ekkor csak a piros bibék bújnak elő. Makktermései az oldalhajtások csúcsán csoportosan fejlődnek, ragacsos, mirigyszőrökkel borított, sallangos, húsos kupacsaik egymással összenőve almányi terméságazatot alkotnak. Termése kissé lapos, vastag falú, nehezen törhető, magja ízletes, maghéja csupasz, világos sárgásbarna. Szárazságtűrő, melegkedvelő faj, soványabb talajokon is megél. Mutatós termete miatt díszfaként gyakran ültetik, magoncaival főleg botanikus kertekben és parkokban, az anyanövények közelében találkozhatunk, helyenként már-már gyomosít is. A közönséges mogyoróval alkotott hibridje (C. × colurnoides Schneid. (syn. Corylus intermedia Lodd. ex Loudon.), megtalálható Szarvason és Tápiószelén) a két szülő tulajdonságait különböző mértékben örökölheti.
20 m
Február-április
október
Balkán, Kis-Ázsia
Hegyvidéki erdők