Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Corylus avellana L.
Magyar név:
Közönséges mogyoró
Familia:
Corylaceae
Család:
Mogyorófélék
Tövétől ágas, vadon 4-5, termesztésben akár 10 m-es magasságot is elérő bokorfa. Elöregedett ágai helyett az idősebb törzseken a talajhoz közel, vagy a föld felszíne alól új vízhajtásokat nevel, melyek idővel új, egészséges törzsekké fejlődnek, ezért ezeket nem érdemes kivágni, mert az hátráltatja a növény természetes megújulását. Beárnyékolódott ágai maguktól elszáradnak, ezeket le lehet vágni. Barnásszürke kérgét paraszemölcsök borítják, vesszői és fiatal hajtásai vörösesbarna mirigyszőrösek. Kevés rügypikkellyel fedett, a vesszőtől kissé elálló, tojásdad rügyei halványzöldek vagy zöldes-barnák, 4-8 mm hosszúak. Kétszeresen fűrészes szélű, néha kissé karéjosodó, kerekded vagy széles tojásdad alakú levelei szórt átellenes állásúak, erezetük szárnyas, hosszuk eléri a 10 cm-t. Színi oldaluk sötétzöld, gyéren szőrös, fonákuk halványzöld, molyhos. Az 1-2 cm hosszú, vastag levélnyél dúsan mirigyszőrös, hamar lehulló, tojásdad pálhái tompa csúcsúak. Váltivarú egylaki virágai porzós barka- és termős vegyesrügyekben fejlődnek. A 3-6 cm hosszú porzós barkák tavasz elején kétszer akkorára nyúlnak, a szél és a virágport gyűjtő méhek mozgása a pollent az ekkor még zárt termős vegyesrügy csúcsán kibúvó piros bibékre viszi. A termés csak a lomb kifejlődése után, nyár elején indul fejlődésnek a termős vegyesrügyből kifejlődő hajtás csúcsán. Klasszikus makktermése a csúcsához közeli harmadán a legszélesebb, a sallangos kupacs nem fed teljesen el. A fejlődő makk belsejét kitöltő szivacsos alapszövet maradványa barna, rostos darabokban a maghéjhoz tapad. A terméséért és dísznövényként egyaránt gyakran ültetett, Dalmáciában őshonos csöves mogyoró (Corylus maxima Mill.) makkját a hosszú, csővé forrt kupacs teljesen elfedi. Ez utóbbi termése a tövénél a legszélesebb, csúcsa felé folyamatosan keskenyedő, maghéja sima, egyes fajtáknál piros ('Piros Lambert'). A mogyorót magjáért és tartós fájáért legalább az ókor óta termesztik. Nagytermésű rokona, az olykor csak alfajként elismert pontuszi mogyoró (C. pontica Dochmahl) a Fekete-tenger vidékén őshonos, a környező országokban, de nálunk is inkább ezt termesztik.
Magasság
4-8-(10) m
Virágzás
(január)-március
Termésérés
szeptember
Származás
Európai flóraelem (keleten a Kaszpi-tengerig elterjedt)
Élőhely
Üde lomboserdők szegélye és száraz tölgyesek