Jellemzők:
A Belső-Somogy nyugati részének savanyú homoktalaján 100-200 tszf. magasságban találhatók elszórt, reliktum jellegű állományai.
Mivel a felszíni homokréteg e területeken jelentősen elvékonyodik, a
bükk gyökérzónája az alsóbb, víztartó löszös-agyagos
talajrétegekbe képes lejutni. Ez az oka annak, hogy a bükk ilyen magaságokban is képes megtelepülni.
A lombkoronaszint igen jól záródó (85-95 %-os), az uralkodó bükk mellett a
gyertyán,
nyír és a kocsányos tölgy is megjelenik. A fenti okok miatt a cserjeszint gyér, néha hiányzik is. A lágyszárú vegetáció
borítása változó, fajösszetételére jellemző egyrészt a bükkös fajok jelenléte ilyen alacsony magasságban is. Például
Astrantia major,
Dentaria enneaphyllos. Másrészt ligeterdei, ill. illír bükkös fajok is megjelennek:
Carex remota, C. strigosa,
Leucojum vernum és
Primula vulgaris,
Ruscus aculeatus,
Tamus communis.
Fajok:
Astrantia major - Völgycsillag
Betula pendula - Nyír
Carex remota - Ritkás sás
Carex strigosa - Borostás sás
Carpinus betulus - Gyertyán
Dentaria enneaphyllos - Bókoló fogas-ír
Fagus sylvatica - Bükk
Leucojum vernum - Tavaszi tőzike
Primula vulgaris - Szártalan kankalin
Ruscus aculeatus - Szúrós csodabogyó
Tamus communis - Pirítógyökér