Jellemzők:
20-80 cm magas évelő. A szára felálló, felső részében erőteljesen
pelyhes-szőrös. Levelei tojásdadtól a hosszúkás-lándzsás alakúig
változhatnak, az ízközöknél jóval hosszabak, gyakran átellenesek,
fonákukon a hangsúlyos erek érdesek. A virágzat a virágok számától
függően lehet laza vagy tömött. A virágok vörösesbarnák, bíborvörösek,
erőteljes vanilia illatúak, a virágzatai tengelyen rendszerint egyirányba
néznek. A kéttagú mézajak elülső tagja az un. epichil szív alakú,
felszínén jellegzetes, szövetdudor található. A magház pelyhes-szőrös.
A Duna-Tisza közén él egy hazai alfaja: E. atrorubens subsp. Borbási,
amelynek levelei tojásdadok, tojásdad-lándzsásak 2-5 cm hosszúak és
2.5 cm-nél szélesebbek, az ízközöknél rövidebbek vagy alig
hosszabbak. 5-7 cm hosszú lepellevelei bíborvörösek.
Virágzás:
Június-július.
Méret:
20-80cm
Élőhely:
Bükkösök,
karsztbokorerdők,
nyáras-borókás.