Jellemzők:
Hegy- és dombvidéki patakjainkat keskeny sávban szegélyező, állandóan nedves talajú erdőtársulások. Mivel csak egy keskeny
sávban húzódnak a vízfolyások mellett, így erőteljesen érződik a környező társulások hatása, azok jellegzetes fajai is behúzódnak.
Állományalkotó fafaj az
Alnus glutinosa, melyhez gyakran keveredik
Salix fragilis, Padus avium és Fraxinus excelsior.
Cserjeszintjük közepesen fejlett, a nedves termőhelyet kedvelő fajokkal, mint pl. Frangula alnus,
Viburnum opulus,
Sambucus nigra, Cornus sanguinea. Lágyszárú szintje dús, sok páfránnyal, zsurlóval, gyakran kárpáti jellegű növényritkaságokkal
(
Telekia speciosa,
Matteuccia struthiopteris,
Doronicum austriacum).
Hegyvidéki égerliget (Carici brizoidis - Alneteum)
Az Alpokalja és a Zempléni hegység északi részének magashegységi maradványfajokban gazdag növénytársulása.
Ilyenek pl. a Alnus incana, Gentiana asclepiadea, Matteuccia struthiopteris.
Gyertyános égerliget (Aegopodio - Alnetum)
Középhegységeink és dombvidékeink legelterjedtebb fás társulása, sok bükkös és üde lomberdei fajjal: sások, veselke,
erdei nenyúljhozzám.
Szubmontán sásos égerliget (Carici acutiformis - Alnetum)
A bükkös és a gyertyános öv ellaposodó patakvölgyeinek jellemző társulása. A vízsebesség csökkenése miatt pangóvíz, ingadozó
talajvíz és láposodás is jelentkezhet. A fajösszetételében is megtalálhatók a ligeterdei fajok mellett a láperdei növények is. Ilyen a Equisetum palustre,
Thelypteris palustris, Gallium palustre és a Carex elata. A társulás átmenetet képez a ligeterdő és a láperdő között. Így jellegzetes fajai mindkét
erdőtípust képviselik: Salix fragilis, Circaea lutetiana, Carex acutiformis.
Fajok:
Alnus glutinosa - Enyves éger
Cornus sanguinea - Veresgyűrűs som
Doronicum austriacum - Osztrák
zergevirág
Fraxinus excelsior - Magas kőris
Matteuccia struthiopteris -
Struccpáfrány
Padus avium - Zelnicemeggy
Salix fragilis - Csörögefűz
Sambucus nigra - Fekete bodza
Telekia speciosa - Teleki-virág
Viburnum opulus - Kányabangita