Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Perca fluviatilis Linnaeus, 1758
Magyar név:
sügér
fésűshal
Familia:
Percidae
Család:
Sügérfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
II 7-9 | D1 XII-XVII D2 I-III 12-16 |
Aránylag magas testű, oldalról lapított hal. Feje és szeme nagy, orra hosszabb, mint szemének átmérője. Szája csúcsba nyíló , de hasítéka kissé fölfelé irányul, benne apró fogak vannak. Fölső állkapcsa hátul a szem középvonaláig ér. Két hátúszója közül az elsőben 12-17 tüske, a másodikban 12-16 elágazó sugár számlálható. Az első hátúszó végén egy nagyon jellemző fekete folt látható. Farkalatti úszója rövid, osztott sugarainak száma 7-10, farokúszója enyhén bemetszett. Hasúszói a mellúszók alatt, de kissé hátrébb foglalnak helyet. Pikkelyei kicsik, de erősen ülnek, számuk az oldalvonalon, amely a hát ívét követi, 57-77. Oldalait zöldes-feketés harántsávok díszítik. A nagyobb példányok 20-30 cm hosszúak, kivételesen valamivel nagyobbak. A hazai horgászrekord 1,87 kg (1988).
Élettani sajátosságok
Táplálékát a kisebb méretű Percidae fajokhoz hasonlóan elsősorban az ízeltlábúak teszik ki, az insectivor/invertivor táplálkozási guildbe sorolható, táplálkozási habitatja a vízoszlop. Szintén a Percidae fajokra jellemzően ivadékgondozó, a fitofil szaporodási guildbe tartozik.
Élőhely
Magyarországon az állandóbb vízháztartású hinarasodott vízterek jellemző faja, kisebb állományai azonban a legtöbb típusú vízterünkben él, azaz eurytop. A kisebb vízhozamú folyók alsó szakaszának jellemző hala, melyet róla neveztek el sügérzónának, de jól alkalmazkodik más környezeti feltételekhez is. A nagy folyók paduczónájában ugyan még ritka, de a márna zónától lefelé gyakoribbá válik. Igen nagy állományai alakulhatnak ki a növényzetben gazdag, iszapos medrű, sekély állóvizekben. A mély tavakban és holtágakban a parti sávban található.
Elterjedés
Az euroszibériai faunakomplexum euribionta csoportjába sorolható, holarktikus elterjedésű faj.
Természetvédelmi státusz
Természetvédelmi szempontból a faj nincs veszélyben. Elterjedése alapján tömegesnek tekinthető.
Halászati hasznosítás
Kevéssé szálkás, ízletes húsa a süllőével vetekszik, de a nagyobb példányok ritkasága miatt mind halászati, mind horgászati szempontból csekély a jelentősége.