Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
| (I) III (12) 15-17 | III 7-10 | 4-4 |
Teste oldalról kevéssé lapított, háta közepesen magas. Feje kifejezetten nagy, a standard testhossz 27-35%-a. Homloka is széles, szeme a fej alsó részén található. Szájnyílása nagy, félig felső állású. Fontos elkülönítő bélyege a fehér busától, hogy a hasoldalon található él pikkelyes és a végbélnyílástól csak a hasúszók tövéig terjed. Oldalának ezüstös színe mellett jellemző annak sötét szabálytalan foltozottsága. Úszói szürkés-vörhenyesek. Legnagyobb mérete elérheti a 70 kg-ot és az 1 méternél nagyobb hosszúságot. A hazai horgász rekord 69,1 kg.
Ivarérettségét 5-6 éves korában éri el. Szaporodási vándorlása a tavaszi áradásokkal egy időben kezdődik. Az ívás a gyorsfolyású (110-190 cm/s), mélyebb szakaszokon zajlik, mikor a vízhőmérséklet eléri a 18 ?C-t, és több periódusban zajlik, a növekvő vízálláshoz kötötten a nyár folyamán. Pelagikus ikráját a víz sodrása tartja lebegő állapotban és 25 ?C-on mintegy két nap szükséges a keléshez. Hazai természetes vízi szaporodása még ma is vitatott, de állománymérete és korszerkezete alapján nem kétséges. Táplálékát fiatal korban a fitoplankton szervezetek teszik ki, később – mivel táplálkozása passszív szűrés és a kopoltyúfésű már nem képes hatékonyan szűrni a kisebb méretű táplálék szervezeteket – áttér a zooplankton fogyasztásra.
Eredeti élőhelye a folyók metapotamális szakasza. Élőhelyválasztása éppen fordítottja a többi pontyfélének, ugyanis ívása a folyók főmedrében a sodorban történik, az adult példányok pedig inkább a szélvízben, illetve a főmederrel kapcsolatban álló mellékágakban, holtmedrekben élnek, ahol a planktonikus táplálék szervezetek nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Potamodrom, vagyis rövidebb, folyón belüli ívási vándorlását megfigyelték. A folyók mellett nagyobb populációi alakultak ki az állóvizekben is.
Eredeti elterjedési területe a Sino-Indiai faunaterület Kelet-Ázsiai szubrégiója, ezen belül kelet és dél Kína folyóinak vízgyűjtői. Betelepítették Európa, Ázsia és Észak-Amerika vizeibe, ahol mára önfenntartó populációi élnek. Magyarországra először 1963-ban hozták be Kínából, a polikultúrás tógazdasági haltermelésben a természetes tápanyagkészlet nagyobb hatásfokú kihasználása céljából. Mivel azonban a faj kopoltyúfésűjének mérete miatt elsősorban nem a fito-, hanem a zooplankton szervezeteket képes szűrni, erős táplálék konkurense a pontynak. Mára a tógazdasági állományok jelentős része a fehér busával alkotott hibrid.
Magyarországon invazív halfaj. Populációi jelentősen képesek módosítani az adott víztér eredeti anyagforgalmi rendszerét, ezért nem csak közvetlen táplálék konkurenciája révén, hanem közvetett módon is hatással van az őshonos halközösség struktúrájára, ezért természetvédelmi kockázata kiemelten magas.
Természetes vízi állományainak visszafogása problémát jelent, halászati jelentősége ezeken a víztereken nem nagy. A tógazdasági haltermelésben a ponty után a második legnagyobb volumenben termelt hal, azonban zooplankton fogyasztása miatt tiszta vonalait kevésbé hasznosítják, inkább a fehér busával keresztezett hibridjének termelése nagyobb jelentőségű.