Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
III 12-14 | III 6-7 | 4-4 |
Teste megnyúlt, közepesen magas, oldalról lapított. Feje viszonylag nagy, orra rövid, szája kicsi és felső állású. Fejéhez képest kicsi szeme szokatlanul alul helyezkedik el, a száj szögletéből húzott vízszintes átmegy rajta. A hasúszóknál hátrább kezdődő hátúszójában 6-7 elágazó sugár van. Farkalatti úszója hosszú, a széle homorú, osztott sugarainak száma 12-14. Hátrasimított mellúszói nem érik el a hasúszók tövét. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 110-124. A hal hasoldalán, a toroktól a végbélnyílásig egy jól látható él húzódik. A halak színe ezüstös, nem márványozott. Nagyobb példányainak hossza 50-70 cm, de 1 méternél nagyobbak is előfordulnak.
Kötődik a nagyobb vízfolyásokhoz, mivel ikrája pelagikus, vagyis az áramló vízben sodródva kel ki. Elsősorban fitoplanktont, azaz parányi lebegő algákat fogyaszt, de sok szerves törmeléket és zooplanktont is eszik. Táplálékát a kopoltyúívek belső oldalán kialakult szűrőkészülék segítségével gyűjti össze a vízből.
Eredeti hazájában a nagy folyók lakója. Tavasszal a folyók fölső szakaszaira vonul, ahonnan ívás után visszatérve, az elöntött ártér táplálékban gazdag, sekély vizeibe húzódik. Hazai tapasztalatok szerint a fehér busa jól alkalmazkodik a különböző környezeti viszonyokhoz. A közepes és nagyobb folyókon kívül jól fejlődik a kisebb és nagyobb tavakban, a víztározókban és a holtágakban is. Hazai szaporodása a Tiszában és a Balatonban is bizonyított.
A kelet-ázsiai faunakomplexum tagja, eredeti elterjedési területe Kína nagy folyóinak vízgyűjtő rendszerére terjed. Több kontinensre is betelepítették.
A faj mivel az 1960-as évek elején került hazánkba, nincs természetvédelmi jelentősége. Hazánkban Guti (1994) természetvédelmi értékrendszerében az exotikus (introduced ) fajok kategóriájába sorolta.
Fontos haszonhalunk, ugyanis zömmel olyan táplálékot - planktonikus algákat - alakít át halhússá, amelyet őshonos halaink nemigen fogyasztanak. Tógazdasági termelése a ponty mögé zárkózott fel, természetes vizekbe azonban nem telepíthető mivel nem őshonos Magyarországon. Nagy gondot jelent, hogy a régebben természetes vizekbe betelepített állományok visszafogására nincs igazán megfelelő módszer.