Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Abramis ballerus Linnaeus, 1758
Magyar név:
lapos keszeg
balinkeszeg
Familia:
Cyprinidae
Család:
Pontyfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
| III (34) 36-44 (45) | III 8 (9) | 5-5, 6-5, 5-4, 5-6 |
Teste megnyúlt, a hasonló testfelépítésű keszeg fajok – dévér, karika keszeg, bagolykeszeg – közül a legalacsonyabb a háta. Oldalról erősen lapított. Feje viszonylag kicsi, szája félig felső állású, szeme közepes méretű. Farokalatti úszója igen hosszú, a lágy, osztott úszósugarak száma a hasonló fajokéhoz viszonyítva a legtöbb. A farokúszója mélyen bemetszett, alsó és felső szöglete csúcsos, hasonlóan, mint a magas hátúszó. Színe ezüstös, pikkelyei aprók. Páratlan úszói szürkések, szegélyük sötét.
Élettani sajátosságok
A lapos keszeg ivarérettségét 3-4 éves kora között éri el. Ívása az ártéri területeken, vagy a folyó főmedrének sekélyebb és lassabban áramló területein zajlik áprilisban, jellemzően 10-12 ?C-os vízhőmérsékleten. Az ívási időszak jellegzetesen rövid. Ívási aljzatként egyaránt szerepelhetnek a növényzet alámerült részei, vagy a folyómeder keményebb aljzata, mesterséges kövezés. Ívási vándorlása a folyó felsőbb szakasza irányába ismert. Táplálékát elsősorban a zooplankton szervezetek teszik ki.
Élőhely
A folyók alföldi (metapotamális) szakaszának, vagyis dévér szinttájának egyik karakter faja. Reofil faj, de jellegzetes élőhelyét alkotják a folyóval összeköttetésben lévő, nagyobb nyílt vízfelülettel rendelkező holtmedrek, valamint a belső áramlással rendelkező nagyobb tavak is. Táplálékát elsősorban a vízközt (pelagiális régió) keresi.
Elterjedés
Az Euro-mediterrán zoogeográfiai szubrégión belül a közép-európai divízió korlátozott elterjedésű faja. Jelenlegi areája az Északi-, Balti-, Fekete-, Azovi-, Kaszpi-tenger vízgyűjtőjének nagy folyói. Hiányzik a Rajnától nyugatra az Atlanti-óceán vízgyűjtőjéből, illetve északon észak-Svédország és -Finnország vizeiből a 62. szélességi foktól északra. A Duna vízrendszerében is őshonos. Hazánkban minden nagy és közepes méretű vízfolyásban, illetve jellemzően az azokat kísérő és azokkal összeköttetésben lévő állóvízben – morotvákban, holtágakban – megtalálható. Nagyobb tavainkban szintén előfordul.
Természetvédelmi státusz
Európában állományai az IUCN vörökönyve alapján kevésbé fenyegetettek (LC), ugyanakkor egyes területeken az ívóhelyek csökkenése, vagy eltűnése, az élőhely degradáció eredményeként populációi sérülékenyek. Szerepel a Berni egyezmény III. függelékében, azonban Magyarországon ezt nem érvényesítették. Magyarországon – szűkebb ökológiai tűrőképessége miatt – a dévér és a karika keszegnél ritkább, ugyanakkor a megfelelő folyóvízi összeköttetéssel rendelkező holtmedrekben nagyobb állományai is kialakulhatnak.
Halászati hasznosítás
Az alföldi folyók, illetve a Balaton halászzsákmányában kisebb mennyiségben szerepel. Hazánkban időszaki, vagy méretkorlátozása nincs.
Érdekesség
A korábbi nevezéktan szerint az Abramis nemzettség különálló faja. A jelenleg érvényes nomenklatura értelmében, genetikai vizsgálatokra alapozva a fajt önálló nemzettségbe Ballerus sorolták. A nemzettségbe jelenleg két faj tartozik, a lapos keszeg (Ballerus ballerus), valamint a bagoly keszeg (Ballerus sapa). Ugyanakkor a genetikai vizsgálatok eredményei arra is rámutatnak, hogy a Blicca, Abramis, Ballerus, Vimba nemzettségek közeli rokonságban állnak egymással.