Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Tilia tomentosa Mönch
Tilia argentea DC.
Magyar név:
Ezüsthárs
Familia:
Malvaceae
Család:
Mályvafélék
Magas termetű, szabályos, fiatal korában kúp alakú koronát fejlesztő lombhullató fa. Törzse egyenes, kérge sima, zöldesszürke, idősebb kroában finom repedések tarkítják. Ágai a sudarat egyenletesen körülvéve meredeken felfelé tartanak. Vesszőjét és lekerekített csúcsú, tojásdad, zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják, a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal, fejlődésben lévő hajtásokon feltűnő, ekkor látszik legjobban a hajtás szimpodiális (más néven cikk-cakkos vagy zegzugos) növekedése is. Váltakozó szórt állású levelei kerekdedek vagy széles tojásdadok, a levél válla szíves vagy ferde (aszimmetrikus), csúcsa kihegyesedő, széles egyenletesen fűrészes. A levél színe fakó zöld, ezüstfehér vagy szürkészöld fonákát a csillagszőrök egyenletesen borítják, de ez a szőrzet a fa környezetétől és a levél fény-árnyék viszonyaitól függően igen változó lehet, előfordulnak szabad szemmel csupasznak látszó fonákú levelek is. A levél biztos határozóbélyege, hogy a fonáki érzugokban nincsenek szőrcsomók, ott ugyanolyan csillagszőröket találunk, mint amilyenek az érközi részeket borítják. Forró nyári napokon az ezüsthárs levelei többé-kevésbé függőleges helyzetbe állnak, vagy fonáki oldalukat fordítják a Nap felé, ezzel csökkentik a párologtatás okozta vízvesztést. Őszi lombszíne aranysárga. Virágai 6-9-tagú bogernyőben állnak, a virágzati tengely félig összenőtt a szintén csillagszőrös repítő fellevéllel. Csészelevelei halvány zöldes-fehérek, tövükön nektármirigyek találhatók. Sziromlevelei vajsárgák, kanalasak, porzói nem nyúlnak túl a takaróleveleken, bibeszála viszont túlnyúlik a porzókon. Az őshonos hársfajok közül egyedül az ezüst hárs porzói között találunk petaloid sztaminódiumokat. Ezek az öt falkába tömörült porzók falkánkénti legkülső tagjai, melyek portokot nem viselnek és alakjuk sziromhoz hasonló (bár azoknál kisebbek). Termése gömbölyű, szőrös makk. Az ezüst hárs szárított virágzatát tea készítésére nem ajánlják, mert leváló apró szőrei allergiát okozhatnak. Az ezüsthárs rendkívül ízletes méze aromában túltesz a kis- és nagylevelű hárs mézénél, fogyasztása semmilyen allergiás reakciót nem vált ki. Szárazságtűrése, szép lombja és szabályos koronája miatt az ezüsthársat díszfaként széles körben ültetik. Egyik legszebb hazai fajtáját szelestei kastélyparkban talált igen szabályos, tojásdad, tömött koronájú, dúsan szőrös levélfonákú példányról szaporították le, és világszerte 'Szeleste' néven forgalmazzák.
Magasság
25-30 m
Virágzás
július
Termésérés
szeptember
Származás
Délkelet-Európa és Kis-Ázsia
Élőhely
A Balkánon gyertyános-tölgyesek elegyfája. Hazánkban, a Dél-Dunántúlon, természetes elterjedési területének északi határán száraz tölgyesek jellemző, gyakori faja.