Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Sambucus nigra L.
Magyar név:
Fekete bodza
Familia:
Sambucaceae
Család:
Bodzafélék
Alacsony termetű, sűrű lombú, sekélyen gyökerező, gyakran alacsonyan elágazó, bokros növekedésű fa vagy cserje. Kérge világos szürkésbarna, puha, repedezett. Hosszú ízközű vesszői kissé görbék, kopaszak, bordásak, kerekded, fehér paraszemölcsökkel tarkítottak. Keresztben átellenes állású, fedett nyílt rügyei nagyok és hegyesek, lilásbarna rügypikkelyei kissé nem ráródnak szorosan, kissé bozontosan állnak. Csúcsrügye az oldalrügyeknél kisebb és gyakran elfagy. Az oldalrügyek alatt gyakran mellékrügyek fejlődnek. A vessző közepét vastag, fehér, bélszövet tölti ki. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, többnyire 2-3 pár oldalsó és egy kissé nagyobb csúcsi levélkéből állnak. A levél nyele csatornás. A levélkék tojásdadok, válluk és csúcsuk ék alakú, szélük szabálytalanul fűrészes, színi oldalukon sötétebb, fonákukon világosabb zöldek. Apró, szálas pálhái és lehullók. Apró, sárgásfehér, erős illatú virágai nyár elején széles bogernyő virágzatban nyílnak. A virágtakaró öttagú, csészéje forrt, cimpák rövidek, a párta szétterülő, átmérője 8 mm körüli. Fehér felálló porzószálai világossárga portokot viselnek. Alsó állású magházából 3-csontárú, 4-6 mm átmérőjű, fényes fekete bengetermések fejlődnek. Érett terméséből lekvárt és élelmiszerfestéket készítenek, virágát frissen szörpnek, szárítva teának használják, ültetvényekben is termesztik.
Magasság
4-7 m
Virágzás
május-június
Termésérés
augusztus-szeptember
Származás
Európai (-mediterrán) flóraelem (Skandinávia északi részén nem fordul elő).
Élőhely
Ligeterdők és vízpartok, erdőszélek, útszélek, települések környékén tápanyagban, főleg nitrogénben gazdag talajokon. Kultúrakövető őshonos (apofiton) faj.