Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
Fákra, kerítésre, építményekre levélkenyél- és levélgerinc kacsokkal felkapaszkodó kúszócserje (lián). Az idősebb példányok törzse a karvastagságot is elérheti, szára azonban többnyire csak ujjnyi vastagságú. Kérge szürke, szabálytalanul lehámló, vesszője barna, keresztmetszetben hatszögletű, ízközei hosszúak. Rügyei szürkék, a vesszőhöz képest nem nagyok. Levelei keresztben átellenes állásúak, páratlanul szárnyasan összetettek, általában 5 levélkéből állnak. A levélkék tojásdad-lándzsásak, durván fűrészes vagy ép szélűek. A levélkék nyele és a levélgerinc kaccsá módosult, miután biztos, de viszonylag vékony átmérőjű támasztékot talált, körültekeredik azon és rögzíti a növényt. A kacsok lombhullás után is a növényen maradtak, és a következő évi új kacsok megjelenéséig (illetve amíg el nem korhadnak) tartják a növényt. Négytagú, enyhén illatos, leples virágai összetett kettős bogas virágzatot alkotnak. A lepel színe sárgásfehér, a lepellevelek 1-1,5 cm hosszúak, 4-5 mm szélesek. A virágokban sok porzó és sok termő található. Termése bóbitás aszmagcsokor, melyben minden egyes aszmagtermésen a termő bibeszálából kialakuló szőrös repítő függelék alakul ki. Ez nemcsak a széllel való terjedést teszi lehetővé, a termést szőrei miatt a madarak és a kisemlősök (például a pelék) fészkeik béleléséhez használják, miközben a terméseket széthurcolják. Az erdei iszalag az erdőszéleket és tisztásokat lezáró, és általában bolygatott szegélynövényzet tagja, kiskertekben gyomosíthat is.
2-10 m-ig felkúszó
Július-szeptember
Október
Közép-európai-szubmediterrán flóraelem
Üde lomboserdők és száraz tölgyesek