Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Aesculus hippocastanum L.
Magyar név:
Vadgesztenye
Fehér bokrétafa
Familia:
Hippocastanaceae
Család:
Vadgesztenyefélék
Terebélyes, tartóágas lombkoronájú fa. Kérge szürkésbarna, pikkelyekben leváló. Vesszője világos szürkésbarna, vastag, rügyei (különösen a csúcsi vegyesrügyek) nagyok, sötétbarnák, ragadós-enyvesek. Levelei keresztben átellenes állásúak, levélnyelük hosszú, 5-7 ülő nyeletlen levélkéből tenyeresen összetettek, a levélkék visszás hosszúkás-tojásdadok, 15 cm hosszúak, szárnyasan erezettek, szélük kétszeresen fűrészes. A levél színe élénk zöld, fonákja kezdetben barna pelyhes szőrös.
Virágai kétoldalian részarányosak (zigomorf szimmetriájúak), sziromleveleik fehérek, tövüknél kinyíláskor sárga foltot viselnek, amely később megpirosodik. Virágzata nagy, akár 30 cm hosszúságot is elérő hajtásvégi forgós fürt (buga), melyben azonban csak kevés virágból fejlődik termés. Termése 4-5 cm-es, gömbölyű, tüskés falú, kopácsokkal nyíló tok, melyben a lehetséges 3 rekesz közül általában nem mindegyik fejlődik ki. Magja nagy, fényes barna, feltűnő világos köldökfoltot visel. Ha a tokban egynél több mag fejlődik, a magvak egy vagy több oldala lapos. A vadgesztenyék magja és levele jelentős mennyiségű szaponint tartalmaz, ezért a magok legfeljebb csak vadtakarmánynak valók. Az avarból kioldódó szaponin miatt erős allelopátiás hatásúak, alattuk a talaj gyakran gyér a növényzet vagy csupasz a talaj. A fehér vadgesztenye 1991-ig a legszebb parkfák közé tartozott. Azóta viszont a szintén balkáni vedgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ochridella Deschka et Dimić) egyre nagyobb kárt tesz a lombjában, és erősen elcsúfítja a fákat. Az aknázómolynak több mint tíz parazitája (illetve parazitoidja) van, melyek közül napjainkra már négy utolérte az északra terjeszkedő fajt. Ha közülük 8-9 faj eléri a Kárpát-medencét, az aknázómoly károsítását jelentősen visszaszoríthatják. Az Észak-Amerika délkeleti részéről származó vörös vadgesztenye (Aesculus pavia L.) és a közönséges vadgesztenye hibridje, a pirosvirágú vadgesztenye (Aesculus × carnea Hayne) az aknázómollyal szemben ellenálló. Virágai húspirosak vagy élénkvörösek. Levelei 5 levélkéjűek, a levélkék hullámosak, sötétzöldek, termete alacsonyabb mint a fehér virágú vadgesztenyéé.
Magasság
20-30 m
Virágzás
Április-május
Termésérés
Október
Származás
Balkán (Albánia, Észak-Görögörszág)
Élőhely
Hegyvidéki erdők