Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Sander volgensis (Gmelin, 1789)
Magyar név:
Kősüllő
Tarka süllő
Familia:
Percidae
Család:
Sügérfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
II 9-10 | D1 XII-XIV D2 I-II 20-22 |
Megnyúlt, aránylag alacsony, oldalról lapított testű hal. Feje hosszú, a szeme nagy, ehhez mérten az orra rövid, nem sokkal haladja meg a szem átmérőjét. Szája csúcsba nyíló , elég nagy, de fölső állkapcsának vége nem ér túl a szem középvonalán. Szájában erős fogak ülnek, de a többi közül kiemelkedő ebfogai csak a 10-15 centinél kisebb, fiatal példányoknak vannak. Körülbelül azonos magasságú hátúszói közül az elsőben 12-14 tüske, a másodikban 20-22 elágazó sugár számolható. Farokúszója jól fejlett, a széle enyhén bemetszett. Farkalatti úszója rövid, benne 9-10 osztott sugár van. Pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 70-83. Zöldesszürke oldalát határozottabb vonalú sötét harántsávok tarkítják. A nagyobbak testhossza 25-30, esetleg 40 cm.
Élettani sajátosságok
Táplálkozási habitat szerint bentikus, a piscivor táplálkozási guildbe tartozik. Ivadékgondozó fito-litofil szaporodási guildbe sorolható. Európában korlátozott elterjedése miatt a kis mértékben fenyegetett fajok közé sorolják.
Élőhely
Elsősorban a nagyobb vízfolyások középső szakaszára jellemző, emellett tavakban is megtalálható, eurytop, közepesen toleráns. Kifejezetten a mélyebb területek hala.
Elterjedés
Ponto-kaspikus faj. Kizárólag Európában, ezen belül pedig csak a Fekete-tengerbe és a Kaszpi-tengerbe ömlő folyók vízrendszerében honos. A két legnagyobb elterjedési körzete a Duna és a Volga medencéje. Hazánkban őshonos, főként nagyobb vizeinkben fordul elő.
Természetvédelmi státusz
Szerepel a Berni Konvenció III. függelékében. Hazánkban sem tartozik a gyakori fajok közé, emiatt a veszélyeztetett kategóriába sorolják. Megfelelő élőhelyen nagyobb állományai is kialakulnak
Halászati hasznosítás
A kősüllő természetes vizeink halászatában kisebb, a horgászfogásokban valamivel nagyobb jelentőséggel bír. A kifogott mennyiség azonban még a horgászzsákmányban is csak 1-10 százaléka a süllőének, tehát a kősüllő nem tartozik a gazdaságilag igazán fontos halaink közé.