Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814)
Magyar név:
Folyami géb
Familia:
Gobiidae
Család:
Gébfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
I 13-15 | D1 VI (VII) D2 I 15 | - |
Teste megnyúlt, elöl hengeres, hátsó részén oldalról lapított, a magassága hátrafelé fokozatosan csökken. Feje széles és vaskos, magasan ülő szemei nagyok, átmérőjük megközelíti az orr hosszát. Fölső állású szája elég nagy, de a hasítéka ferdén fölfelé irányul, ezért szöglete nem éri el a szem elejének vonalát. Két hátúszója közül az elsőben 6 osztatlan, a másodikban 15-18 elágazó sugár van. Farkalatti úszója is hosszú, osztott sugarainak száma 13-15. Farokúszója jól fejlett, a hátsó széle domború. Tapadókoronggá összenőtt hasúszói a mellúszók alatt foglalnak helyet. Apró pikkelyei nemcsak a testet, hanem a tarkót is beborítják, sőt még a szemek közé is előrenyomulnak. Számuk a test hosszában 58-65. Világos, zöldesszürke alapszínét a testoldal közepétől fölfelé szabálytalan sötét foltok tarkítják. Kis testű hal, a nagyobbak hossza 10-12, esetleg 15 cm.
Élettani sajátosságok
Plankton szervezetekkel, a víz alatti növények élőbevonatával, rovarlárvákkal és puhatestűekkel táplálkozik, de alkalmilag apró ivadékhalakat is zsákmányol. Ivarérettségét 2 éves korban éri el, ívása május-júniusra esik. A hím többnyire egy kő vagy gyökér alatt üreget készít, és a nőstény ennek boltozatára ragasztja kocsonyás nyéllel rögzülő ikráit. Az ikrát és a kikelt lárvákat a hím őrzi.
Élőhely
Eredetileg a tengerparti félsós vizek hala volt, de mivel a sókoncentráció változását jól elviseli, a betorkolló folyók alsó szakaszaira már régen benyomult, az utóbbi évtizedekben pedig hazánkban is megjelent. Tapasztalataink szerint jelentősebb állományai tavakban, holtágakban, a nagyobb folyók dévérzónájában, illetve a kis folyók sügérzónájában alakulhatnak ki. Köves, homokos és iszapos mederszakaszokról, illetve hínáros és növényzetmenetes vizekből egyaránt előkerült
Elterjedés
A kessler gébhez hasonlóan ponto-kaspikus elterjedésű faj. Areája a Fekete-tengertől az Aral-tóig húzódik. Itt egyaránt megtalálja élőhelyét a brakkvizekben és a folyók alsó szakaszának édesvizében. A Dunában északi irányú terjeszkedése bizonyított. A Dunán kívül hazánkban több dunántúli tóban is megtalálta élőhelyi feltételeit, így pl. a Balatonban, Deseda-tározóban. A Tisza vízrendszerében a Tisza-tó területéről mutatták ki.
Természetvédelmi státusz
Szerepel a Berni Konvenció III. függelékében.
Halászati hasznosítás
Közvetlen gazdasági jelentősége nincs, ahol sűrűbb állományi alakulnak ki ott a ragadozók táplálékaként juthat szerephez.