Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Gymnocephalus baloni Holcik et Hensel, 1974
Magyar név:
Széles durbincs
Balon durbincs
Familia:
Percidae
Család:
Sügérfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
II 4-7 | D1 XIV-XVI D2 11-12 |
Zömök, magas testű, oldalról lapított hal. Feje és szeme meglehetősen nagy, enyhén lekerekített orra aránylag hosszú. Kicsiny szája csúcsba nyíló, szájszöglete nem ér a szem alá. Háta a fej mögött meredeken emelkedik a hátúszó kezdetéig, majd onnan fokozatosan ereszkedik a faroknyél közepéig. Hátúszójának első részében 14-16 tüske, hátulsó felében 11-13 elágazó sugár számolható. Az úszó hátulsó részének a széle domború, és ha a vonalát meghosszabbítjuk, az megközelítőleg derékszögben metszi a faroknyelet. Farkalatti úszója rövid, osztott sugarainak száma 5-7. Farokúszója enyhén beöblösödő, hasúszói a mellúszók alatt, azokkal majdnem egy vonalban kezdődnek. Oldalvonala teljes, 35-40 pikkely számolható rajta. Színe halvány olajbarna, melyen igen sok apró, sötétbarna folt néhány szabálytalan harántsávot alkot. Jól fejlett példányai 10-15 cm hosszúságot érnek el.
Élettani sajátosságok
Táplálékát kezdetben planktonszervezetek, később férgek, apró rákok, rovarlárvák és puhatestűek alkotják. Szaporodása a vágó durbincséhoz hasonló, de részleteiben nem ismerjük. A folyóvizekhez való vonzódásából következően ívási aljzatként a vízinövényekkel szemben a kavicsos-sóderes mederfeneket részesíti előnyben.
Élőhely
Eddigi tapasztalataink szerint a széles durbincs a dévér zóna áramláskedvelő hala. Kisebb számban már a márna zóna fölső régiójában is elfordulhat, de gyakorivá csak a dévér zóna sodrottabb szakaszain válik. Áramláskedvelő volta ellenére olykor holtágakból és álló vizű csatornákból is előkerül. Ezt az magyarázza, hogy amikor a víz erőteljesen áramlik ezekre a helyekre, azzal együtt a széles durbincs is bekerül, vissza azonban már nem tud jutni. Megfigyelhető azonban, hogy az ilyen helyekre került példányok milyen nagy számban gyűlnek össze a visszajutásukat akadályozó zsilipkapuknál, ezzel is jelezve, ha tehetnék, visszatérnének az áramló vízbe.
Elterjedés
Duna-vízgyűjtőjének endemikus faja. Őshonos halunk, amelyet csak 1974-ben írtak le, korábban a vágódurbincs egy változatának vélték. Kezdetben csak a Dunából és mellékfolyóiból került elő, később a Fekete- és a Kászpi-tengerbe torkolló más folyók vízrendszerében is megtalálták.
Természetvédelmi státusz
Kis areája, valamint környezeti igényei miatt a kifejezetten fenyegetett fajok körébe tartozik, természetvédelmi szempontból veszélyeztetett. Felvették a Berni Konvenció III. függelékébe. Az Élőhelyvédelmi Irányelv II, IV és V. függelékébe tartozó faj. Magyarországon is védett.
Halászati hasznosítás
Gazdasági szempontból nincs jelentősége, mivel mérete és állománysűrűsége egyaránt kicsi.