TERRA Alapítvány

• Ismertető
• Fajlista latin név szerint
• Fajlista magyar név szerint
• Fajlista latin családnév alapján
• Fajlista magyar családnév alapján
• Keresés név alapján
• Keresés alaktani bélyegek alapján

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Teste hengeres, megnyúlt, alakja inkább a férgekhez, mint halakhoz hasonlít. A két hátúszó, valamint a farok- és farokalatti úszó összeolvadt, ún. úszószegélyt alkot. A test csupasz, színe a háton barnás-szürke. A has-tájék felé világosodik, a has szürkés, piszkosfehér színű. Állkapcsa nincs, szájnyílása tölcsérszerű - szívószáj -. A kifejlett egyedek fogazata a faj legfontosabb határozó bélyege. A lárvák hasonlóak mind külalakban, mind méretben a kifejlett egyedekhez, azonban ezeknek szemük és kopoltyúnyílásaik fedettek, fogaik nem fejlődtek még ki. A kifejlett példányok 10-20 cm hosszúak.

Az ivarérést - a halaktól eltérően - négy-öt éves lárva stádium előzi meg. A lárvák az üledékbe fúródva élnek, táplálékuk szerves törmelék, amelyet szűrögetve vesznek fel. Ivarérés után szájszervével halakra tapadva parazita életmódot folytat. Ívása március-június között, a patakok csendesebb területein van.

A hegyi patakok lakója, a Tiszában és nagyobb mellékfolyóiban is csak a felső - pisztráng és pér szinttájú szakaszokon fordul elő

A faj a Kárpát-medencében alakult ki, kizárólag a Tiszában és annak vízrendszerében fordul elő. Hazánkban az Északi Közép-hegység több patakjában is előfordul.

Korlátozott elterjedése területe, valamint szűk ökológiai tűrőképessége miatt természetvédelmi szempontból veszélyeztetett, ezért hazánkban fokozottan védett, szerepel a Berni Konvenció III. és az Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékében.