Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Barbus peloponnesius Heckel, 1852
Magyar név:
petényi márna
Familia:
Cyprinidae
Család:
Pontyfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
II-III 5 | (II) III-IV (7) 8 (9) | 2.3.5-5.3.2 |
Megnyúlt, hengeres testű hal, a feje kúpos, a farok része oldalról enyhén összenyomott. Orra hosszú, túlér a száján, szeme közepes nagyságú. Alsó állású, ívelt vonalú száját vastag, húsos ajak övezi. Fölső állkapcsának elején 2 rövidebb, szájszögletében 1-1 hosszabb bajuszszál található. Hátúszójában az elágazó úszósugarak száma 8, az úszó nem tartalmaz fogazott csonttüskét. Farkalatti úszójának alapja rövid - mindössze 5 osztott sugár támasztja -, de hátrasimítva a vége megközelíti vagy eléri a farokúszó tövét. Pikkelyei elég aprók, számuk az oldalvonalon 51-56. Színezete sárgásbarna, szabálytalanul elszórt sötétebb foltokkal, alsó úszói piszkos sárgák
Élettani sajátosságok
Vegyes táplálékon él, a mederfenéken található rákok, rovarlárvák és csigák mellett fölszedegeti a vízbe hulló magvakat és rovarokat, sőt az elpusztult élőlények maradványait is. Ivarérettségét a harmadik életévében éri el. Az ikraszám egy-egy nősténynél mindössze 1-2 ezer, a szemek átmérője 1,5-2 mm. Ívása a kisebb-nagyobb folyóvizek kavicsos-sóderes részein több részletben megy végbe, ezért májustól júliusig elhúzódik.
Élőhely
Tipikus folyóvízi hal, ezen belül is a sebesebb sodrású vizek lakója. Elterjedésében a vízfolyás mérete nem meghatározó. A nagyobb folyóknak elsősorban a pérzónáját jellemzi, de előfordul a pisztráng-, a paduc - és a márnazónában is. A kisebb vizek közül a hegyi patakokban gyakoribb, az alföldre futó hegylábi vízfolyásokban ritkább.
Elterjedés
A faj törzsalakja Görögország déli részén honos. A nálunk élő faj elterjedési területének központja a Duna medencéjére esik, ebből következően őshonos halunk.
Természetvédelmi státusz
A magyarországi természetvédelem fokozottan védett fajként tartja számon. A Berni Konvenció II. és V. függeléke, valamint a Washingtoni Egyezmény hatálya alá tartozik.
Halászati hasznosítás
Mivel a magyarországi halfauna bennszülött igen ritka faja, gazdasági jelentősége nincs.