Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Barbus barbus (Linnaeus, 1758)
Magyar név:
Márna
Harcsaponty, Rózsahal
Familia:
Cyprinidae
Család:
Pontyfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
(II) III 5 | III-IV (V) (7) 8 (9) | 2.3.5-5.3.2 |
Megnyúlt, nagyjából hengeres testű hal, de a feje fölülről, a farokrésze oldalról enyhén lapított. Feje és szeme aránylag kicsi, az orra ellenben hosszú, túlér a száján. Alsó állású, ívelt vonalú száját vastag, húsos ajak keretezi. A fölső állkapcsán elől 2 kisebb, hátul, a szájszögletében 1-1 hosszabb bajuszt visel. Hátúszójának elején egy hátulsó oldalán fogazott csonttüske található, amelyet 8-9 elágazó sugár követ. Farkalatti úszóját 5 osztott sugár támasztja. Az úszó csúcsa - hátrasimítva - meg sem közelíti a farokúszó tövét. Pikkelyei kicsik, számuk az oldalvonalon 55-62. A nagyobbak alsó úszói vöröses árnyalatúak. Fejlett példányai 40-50 cm hosszúak, de 70 centinél hosszabbra is megnőhet
Élettani sajátosságok
A mederfenéken keresi táplálékát, amely férgek, rovarlárvák, csigák és egyéb gerinctelen állatok mellett jelentős arányban tartalmaz növényi anyagokat és szerves törmeléket is. Ivarérettségét 3-5 éves korban éri el. Az érett ikraszemek átmérője kb. 2 mm, számuk egy-egy nősténynél 3-15 ezer. Az ívásra május-júniusban, a folyók kavicsos-sóderes mederszakaszain kerül sor, az ikra az aljzathoz tapad.
Élőhely
Élőhelye a folyók középső szakasza, a fajról elnevezett szinttáj jellemzői a kavicsos-agyagos meder, oxigéndús víz, viszonylag gyors áramlás. Legnépesebb állományai természetesen a márnazónában alakulnak ki, de a pérzónától a dévérzónáig megtalálható. Utóbbinak a fölső régiójában még gyakori is lehet, lefelé haladva azonban már megfogyatkozik, a duzzasztott szakaszokon pedig ritkává válik.
Elterjedés
Az európai reofil faunakomplexumhoz tartozik, elterjedési területe európai, a nemzettség törzsalakja a Pireneusi-félszigettől a Fekete-tengerig húzódó areával rendelkezik. Észak-Európából hiányzik. Vizeinkben őshonos.
Természetvédelmi státusz
Európában a sebezhető fajok közé sorolják, mivel a duzzasztott folyószakaszokról kiszorul. Magyarországon kis elterjedése miatt nem tartozik a gyakori fajok közé, de nálunk még gyakori fajnak számít.
Halászati hasznosítás
A folyóvizekből származó halzsákmány egyik igen jelentős összetevője a márna, amely halászati és horgászati módszerekkel egyaránt jól fogható. Húsa szálkás, de nagyon ízletes, ikráját ellenben nem ajánlatos fogyasztani, mert megárthat.