Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
III (32) 36-41 (48) | (II) III (7) 8 | 5-5 |
Háta a lapos keszegénél magasabb, teste lapított. Feje kicsi, orra rövid, tompa, szája – ellentétben a lapos keszeggel – félig alsó állású. Szeme kifejezetten nagy. Színe hátán szürkés-barna, oldalán ezüstös, cikloid pikkelyei közepes méretűek. Úszói megnyúltak, a farokúszó mélyen bevágott, alsó és felső szöglete csúcsos, hasonlóan, mint a magas hátúszó. A farokalatti úszóban az osztott úszósugarak száma magas. Úszói szürkés-sárgák.
A faj ivarérettségét 3-5 éves korában éri el. Ívásuk a főmeder sodort, üledékmentes részein történik, április végétől június közepéig. A Fekete-tengeri vízgyűjtő brakkvízi populációi szemi-anadrom ívási vándorlását megfigyelték, amely novemberben kezdődik. Táplálékát szinte teljes mértékben a bentikus gerinctelen szervezetek alkotják.
Reofil halfaj, a folyók epipotamális szakaszának alsó, a metapotamális szakasz felső, gyorsabb áramlással jellemezhető területein jellemző. A közepes és nagy folyók dombvidéki, kisebb esésű szakaszának karakter faja. Élőhelyén is inkább a sodortabb területeket részesíti előnyben. Táplálékát az aljzathoz közel (bentikus régió) keresi.
Ponto-kaszpikus elterjedésű, areája a Fekete-tenger, Azovi-tenger, Kaszpi-tenger, Aral-tó északi vízgyűjtőjének nagy folyói, a Dnyeszter, Déli-Bug, Dnyeper, Don, Kubán, Volga, Káma Ural, Terek. Legnyugatabbi elterjedési területe a Duna vízrendszere. Hazánkban a közepes és nagyobb folyóink gyorsabb áramlású szakaszain fordul elő. Áramlás kedvelő faj, ezért tavaink közül a Balatonban található meg.
Európában állományai az IUCN vörökönyve alapján kevésbé fenyegetettek (LC), ugyanakkor korlátozott elterjedése és elterjedési területén kisebb populáció mérete miatt a szakirodalom szerint állományai ritkák, fenyegetettek. Dunai állományai csökkenőek, a vízminőség és feltehetően az intenzív hajózás következményeként. Szerepel a Berni egyezmény III. függelékében, azonban Magyarországon ezt nem érvényesítették.
A folyóvízi halász és horgász zsákmányban szerepel a többi keszeg fajjal együtt. Magyarországon méret és időszaki korlátozása nincs.
A korábbi nevezéktan szerint az Abramis nemzettség különálló faja. A jelenleg érvényes nomenklatura értelmében, genetikai vizsgálatokra alapozva a fajt önálló nemzettségbe Ballerus sorolták. A nemzettségbe jelenleg két faj tartozik, a lapos keszeg (Ballerus ballerus), valamint a bagoly keszeg (Ballerus sapa). Ugyanakkor a genetikai vizsgálatok eredményei arra is rámutatnak, hogy a Blicca, Abramis, Ballerus, Vimba nemzettségek közeli rokonságban állnak egymással.