TERRA Alapítvány

English version

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.

Faj adatlap

Latin név:
Ameiurus melas (Rafinesque, 1820)

Magyar név:
Fekete törpeharcsa

Familia:
Ictaluridae
Család:
Törpeharcsafélék

 Pikkelyképlet    Farokalatti úszó    Hátúszó   Garatfog 
         
I 17-22  I 6-7   
Jellemzők

Vaskos testű, a fején felülről, a farokrészén oldalról lapított hal. Feje nagy, hátrafelé egyenletesen emelkedő, orra hosszú, a szeme kicsi. Szája széles, állkapcsain sűrű sorokban parányi kefefogak ülnek. Fölső és alsó állkapcsán egyaránt 4-4 bajuszszál foglal helyet. Rövid, 6-7 osztott sugárral támasztott hátúszója elején egy igen hegyes, kemény csonttüske van, és ehhez hasonló csonttüskét találunk a mellúszók elején is. Farkalatti úszója hosszú, benne 17-22 sugár számolható, a farokúszója nagy, a széle nagyjából egyenes, alig beöblösödő. A hát- és farokúszó között egy kis zsírúszó van. Bőre teljesen pikkelytelen, oldalvonala végighúzódik a testén. Színe az aranyló olajzöldtől a feketéig változó, de nem foltos, nem felhőzött, csak a farokúszó előtt látszik egy világosabb harántsáv. Úszói sötétszürkék, de az úszósugarak sokkal világosabbak a közöttük feszülő hártyánál. Aránylag kis termetű faj, nagyra nőtt példányainak a hossza 25-30 cm.


Élettani sajátosságok

A faj az ivadékgondozó pszammofil szaporodási guildbe tartozik. Jellemző populációinak gyors gradációja és azok ugyanilyen gyors összeomlása. A faj táplálkozására jellemző, hogy kifejezetten minden evő, azaz omnivor, a bentikus táplálkozási habitat csoportba sorolható.


Élőhely

A fekete törpeharcsa tipikus élőhelye a növényzettel benőtt, változó vízjárású lassú vízfolyások, alföldi csatornák, valamint állóvizek (holtmedrek, halastavak), kifejezetten limnofil faj.


Elterjedés

Észak-Amerikából a század elején hurcolták be Európába, hozzánk feltehetően Olaszországból került az Ameiurus nebulosus fajjal véletlenszerűen.


Természetvédelmi státusz

Adventív fajként nem áll védelem alatt.


Halászati hasznosítás

Kis termete miatt nem hasznosítják. Horgászok zsákmányában szerepel.






Utoljára módosítva: 2020.06.18.

Design: