Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
A következő oldalakon hazánk alig ismert tájára kalauzoljuk el, bemutatva a sokszínű állat- és növényvilág titkait, a csodálatos tájakat, valamint az évezredes emberi kultúra emlékeit. Az összeállított anyaggal ízelítőt kívánunk adni remélve, hogy a bemutatott értékek felkeltik kíváncsiságát és személyesen is felkeresi a Putnoki-dombság és az Aggteleki-karszt területét.
A lapokat úgy állítottuk össze, hogy minden szükséges információt megtaláljon ahhoz, hogy a túrázók előtt eddig szinte teljesen ismeretlen tájakat könnyedén be tudja barangolni. Az összeállításban nem csupán a kultúrtörténeti emlékekre és az Aggteleki Nemzeti Park barlangvilágára hívjuk fel a figyelmet, hanem a nem védett területek különleges élővilágára is, melyet csak közös erőfeszítéssel őrizhetünk meg.
A Putnoki-dombságra és az Aggteleki-karszt területére igen különleges természeti adottságok jellemzőek. A rendkívüli változatos a földtani és felszínalaktani jellemzők mellett ez a területen előforduló állat- és növényfajok sokszínűségében is megnyilvánul. A klímahatások és az előforduló fajok alapján ezeknek a területeknek az egyik meghatározó tulajdonsága az átmeneti jelleg.
A különleges földrajzi elhelyezkedés eredményeként gyakran egymástól élesen elkülönülő környezeti igényekkel rendelkezo fajok találják meg életfeltételeiket egymás közelében. Míg az északi oldalakon vagy a hűvösebb völgyekben a magasabb hegyvidékekre jellemző fajokat találjuk meg, a déli oldalakon melegkedvelő, gyakran a mediterrán-jellegű klímához kötődő élőlények tenyésznek. Több állat- és növényfaj gyakorlatilag ezeken a területeken éri el elterjedésének határát, aminek az eredményeként gyakran nagyon különleges fajokkal találkozhatunk. A változatos természeti adottságok eredményeként kialakult élővilág képét tovább színesítették a több évezredes emberi jelenlét eredményeként kialakult élőhelyek (kaszálók, legelők, gyümölcsösök), melyek gyakran a természetes élőhelyfoltokkal mozaikosan elhelyezkedve, kiemelkedő természeti értékeknek adtak otthont.
Sajnos ezek a természet szempontjából "idillinek" tekinthető állapotok az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltoztak. A Sajó völgyét hazánk egyik iparilag legterheltebb területévé próbálták "fejleszteni", így Ózd és Kazincbarcika ipari üzeme, illetve a szénvagyon kiaknázása érdekében megnyitott bányák igen komoly környezetterhelést eredményeztek. Szerencsére a természeti és kultúrtörténeti értékek egy jelentős része még fellelhető a területen, így feltétlenül érdemes felkeresni a kiterjedt erdőségeket, a gazdag hagyományokkal rendelkező falvakat és a terület kiemelkedő természeti értékeinek megőrzésére hívatott Aggteleki Nemzeti Parkot.
Az Aggteleki-karszt és a Putnoki-dombság területe a történelmi Gömör-, Torna- és Borsod-vármegye területén, 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A területek jelentős részén alacsony középhegységi adottságokat találunk. A legalacsonyabb pont még a 140 métert sem éri el a Sajó völgyéhez közeleső részeken, de a magasabb pont is alig nyúlik 600 méterrel a tenger szintje fölé a jósvafői Nagyoldalon.
Földtani adottságok alapján a két terület között jelentős különbségeket találunk, mivel a Putnoki-domság jelentős részét agyagos, homokos üledékek fedik (délen kis kiterjedésben vulkáni tufa is található), az Aggteleki-karszt felszínén viszont nevének megfelelően leginkább jól karsztosodó mészkövet találunk.
A klímamérési adatok alapján az éghajlat mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz, helyenként mérsékelten nedves típusba sorolható. A Putnoki-dombság legdélebbi részei sokkal kevesebb csapadékot kapnak (Putnok 563 mm/év) mint az északabbi területek ( Jósvafő 648mm/év). Az évi átlagos léghőmérséklet 8,8-9 C közötti, mely adottságokban nem találunk jelentős különbséget a legdélebbi és a legészakibb települések között. Jelentős különbség van viszont a hóval borított napok számában, mivel ez az északi területrészeken akár 40%-al is több lehet. A leghidegebb napon -33,6 C-ot mértek, míg a legmelegebb nap 39,5 C-ig kúszott fel a hőmérő higanyszála.
A földtani adottságok miatt jelentősen különbözik a két kistáj vízrajza. Az Aggteleki-karszton nagy vízhozamingadozású forrásokat találunk (pl. Jósva-forrás, Tohonya-forrás, stb.). Jelentősebb vízfolyás csupán a Jósva- és a Ménes-patak, melyek vízjárása a karsztos felszín kiegyenlítő hatása miatt egyenletesebb, mint azt a Putnoki-dombság vízfolyásainak esetében tapasztaljuk. Ez utóbbi kistáj területén szinte csak a Szuha- és a Keleméri-patak érdemel említést, mivel a többi vízfolyás leginkább csak időszaki jellegu. Állóvizekben szintén nem gazdagok a területek, kisebb természetes tavakat is alig találunk (pl. putnoki Éger-tó, aggteleki Káposztáskerti-tó).