A Szamos és a Tisza folyók szennyezése által okozott környezeti és természeti károk felmérésére irányuló vizsgálatokA fenti fejezetekben leírt szennyezés, illetve annak hatására bekövetkezett környezeti és természeti károsodás mértéke szükségessé tette/teszi egy átfogó, egységes és hosszú távú cselekvési program kidolgozását és végrehajtását. Ennek keretében a szennyezési hullám levonulása után a folyószakasz érintett vízgyűjtőterületén az utófelmérést, a környezet, illetve a természet állapotának rögzítését az eredeti állapot helyreálltáig kell végezni. Csak egy tudományos igényű biomonitoring felmérés képes alapot adni ugyanis a Szamos és a Tisza revitalizációját célzó beavatkozásokhoz, és a hosszútávú fenntartásra egyaránt. A felmérési program átfogó koordinációját a VITUKI Rt. Vízminőség-védelmi Intézete dolgozta ki, a program végrehajtásában résztvevő és egyes feladatokért felelős intézményekkel teljes együttműködésben. A program kidolgozásában a következő intézmények munkatársai vettek részt: Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal Természetmegőrzési Főosztály, Környezet Gazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Intézete, Haltenyésztési Kutató Intézet, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. A munka kivitelezésében ezen túlmenően további együttműködő szervezetek; egyetemek, kutató intézetek és társadalmi szervezetek vesznek részt.
|
A javasolt felmérési program eredményeinek választ kell adniuk minden felmerülő kérdésre, úgy a szennyezőanyag akut és maradandó (hosszú távú krónikus) hatásának jellemzésére, mint a környezet rehabilitációjának körülményeire, elősegítésére.
A szennyezés jellegétől függően a felmérési program alapvetően három szakaszra tagolható. Az első szakasz feladata, hogy a víztesten levonuló, konzervatívnak tekinthető, erősen toxikus szennyezőanyag-koncentráció változását, a szennyezőanyag-terhelés levonulását leírja. Meg kell kezdeni az akut toxicitás hatásaként a különböző élőlényközösségekben jelentkező elhullás, kihalás mértékének mérését, illetve becslését. A második szakasz az elvonult szennyezőanyag okozta maradandó, illetve csak a hosszú távon orvosolható károkozás mértékének megállapítása. Erre irányul a folyómeder üledékében a makroszkópikus gerinctelenek populációiban bekövetkezett károsító hatás felmérése, valamint a táplálékhálózatban, az életközösségek szerveződésében okozott kár mértékének vizsgálata. A környezeti károk felmérésén túlmenően vizsgálni és elemezni kell mindazon gazdasági és egyéb jellegű károkat is, amelyek a szennyeződés következményeként pl. a természetvédelem, a mezőgazdaság, turisztika, lakossági szolgáltatás és ipari termelés vonatkozásában felmerültek. A harmadik szakasz az észlelt maradandó károk csökkentésének illetve az életközösségek, különösen a vízi élőlények regenerálódásának vizsgálatára irányul és mindaddig folytatni kell, ameddig a szennyezést megelőző állapot megközelítőleg helyreáll.
© 1996-2001 TERRA Alapítvány a Környezetvédelemért és az Oktatásért Utolsó módosítás: Webmester, 2000. december 26. |