Jellemzők:
Örökzöld, kétlaki. Vátozatos
alakú fa vagy terebélyes cserje.
Törzse felálló, alacsony,
gyakran már a tövénél vastag ágakra
bomlik, rendszerint ormós,
csavarodott és görcsös, csak zárt
állásban ér el nagyobb méreteket,
ilyenkor a korona 1-2 m magasságra
tolódik fel. Az egytörzsű egyedek
koronája széles kúp alakú, a több
törzsű fáknál a koronából szétterülő,
szabálytalan, több csúcsú forma
alakul ki.
Gyökere nem hatol le
mélyen, nyílt állásban a talaj
lepusztulása miatt vagy köves
talajokon a gyökérzet gyakran
kiemelkedik a felszínen.
Ágai közel vízszintesek
vagy lefelé tartanak.
Kérge rozsdabarna, szürke
foltokkal és csíkokkal tarkított. Az
idősebb fák kérge cserepesedik,
vékony kerek vagy hosszúkás
cserepekben válik le és hosszanti
rostos szalagokkal foszladozik.
Hajtásai vékonyak,
hajlékonyak, 2-3 éves korig zöldek
maradnak, majd barnulók, felületük
barázdás. A fiatalabb hajtások végei
végei lehajlanak.
Rügyei aprók, tojásdadok,
gömbölyűek, zöldesbarna színűek,
szorosan záródó, fedelékes
rügypikkelyekkel borítottak.
Tűi a függőleges
vezérhajtásokon radiálisan állók,
kissé ívesen lehajlók /a gyengén
sarló alakja miatt/, az
oldalhajtásokon kétoldalt szabályos
síkba rendeződött, fésűs. A tűk
magánosak, laposak, szálasak,
gyengén sarló alakúak, 18-32 mm
hosszúak, 2-3 mm szélesek, egy
részük a hajtáson lefut, csúcsuk
rövid, szálkás hegyben végződik,
színoldalon fénylő, sötétzöldek, a
főerük kiemelkedik, fonákukon
fénytelen, világoszöldek, középere
kissé kiemelkedett, mellette két
gázcserenyílásos sáv van. A
levélcsúcs röviden kihegyezett,
csúcsúk sárgás. A tűk alul
nyélbekeskenyedők, kis tűalapot
alkotnak, amelyek a hajtás kérgén
képződő hosszanti zöld lécre futnak.
A levélnyél hosszúsága 2-3 mm
hosszú. A levélalap a nyél felé
keskenyedik, a hajtással szélesen
öszenőtt.A levélszél ép.
A virágok már a nyílást
megelőző év júliusában kialakulnak
és ősztől jól láthatók a hajtások alsó
felé, a levél hónaljában.
A porzós virágok
gömbölyűek, kis, 5mm-es
gomolyokban állnak, a porzólevél
pajzsszerű, 6-8 portokkal, porzáskor
sárgák. A porzólevelek fellevelei
pikkelyszerűek.
A termősvirágok zöldek, a
rügyekhez hasonlók, csúcsuk a 2-5
pikkelylevél közül mindig
kiemelkedik, egy, ritkábban kettő
termős virág van egy törpehajtás
csúcsán. Egyetlen magkezdeményt
hoznak létre.
A beporzás márciusban
történik meg, de a
megtermékenyítésre csak két
hónappal később kerül sor.
Termése csonthéjas
áltermés, kezdetben zöld, majd
élénk- vagy kárminpiros, kehely
alakú magköpeny /arillus, copula,
epimatium/ veszi körül. A
magköpeny émelygősen édes,
nyáláks, nyúlós, ehető és felül
nyitott, így a felső részen a mag
látszik. A mag 4-5 mm hosszú,
kétoldalt kissé összenyomott, felül
többé-kevésbé négyélű, kihegyezett
csúcsú, éretten barna, vagy gyakran
ibolyás árnyalatú. A maghéj vastag.
A magban egyrekeszű, olajos
magfehérjétől (endospermium)
körülvéve helyezkedik el a csíra. A
magköpeny pirosodása és a mag
érése nem egyidőben következik be.
A húsos magvakat madarak
terjesztik /zoochoria/.
A csíranövény 2db lapos,
tompa, sötétzöld sziklevéllel
csírázik.
A mag elfekvő, 2-4 év
múlva csírázik.
Virágzás március végén,
magérés augusztus-szeptemberben.
Az egész novény az ehető
magköpeny kivételével mérgező.
Virágzás:
Március-április.
Méret:
1-20m
Élőhely:
Elegyes karszterdőkben.