Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
Faj adatlap
Alburnus alburnus Linnaeus, 1758
Magyar név:
küsz
sneci, szélhajtó küsz, szélhal
Familia:
Cyprinidae
Család:
Pontyfélék
| Pikkelyképlet | Farokalatti úszó | Hátúszó | Garatfog | ||||
|
III 15-20 | III-IV 7-9 |
Teste maximum 10-15 cm hosszú, háta barna vagy olajzöld, oldala fényes ezüstös, "könnyen letörölhető" pikkelyekkel borított. Feje testéhez képest viszonylag kicsi, szája félig felső állású.
Élettani sajátosságok
Legszívesebben a vízfelszínre hullott rovarokat, zooplanktont, algabevonatot fogyaszt, az omnivor kategóriába sorolható. A nem ivadékgondozó fito-litofil szaporodási guildbe tartozik.
Élőhely
Tipikus pelagofil faj, amely nagy csapatokban mozog a nyílt víztérben. A küsz állományainak előfordulása általában a nyílt víztér meglétéhez kötött.
Elterjedés
az euroszibériai faunakomplexum termofil csoportjának tagja. Egész Európában széleskörűen elterjedt a Pireneusi-félsziget kivételével. A Duna vízrendszerében őshonos, a hazai vízterekben is az egyik leggyakoribb, tömeges faj.
Természetvédelmi státusz
Mivel a magyarországi vizekben az egyik leggyakoribb fajnak mondható, ezért védettséget nem élvez. Európában sem ritkulnak az állományai ezért nem tartozik sem a Berni Konvenció, sem a Washingtoni Egyezmény hatálya alá.
Halászati hasznosítás
Gazdasági jelentősége közvetett, mivel ragadozó halaink egy részének (süllő, balin) fő tápláléka, emberi fogyasztásra silány, szálkás húsa miatt csak ritkán hasznosítják.