TERRA Alapítvány

• Ismertető
• Fajlista latin név szerint
• Fajlista magyar név szerint
• Fajlista latin családnév alapján
• Fajlista magyar családnév alapján
• Keresés név alapján
• Keresés alaktani bélyegek alapján

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Teste megnyúlt, orsó alakú, kifejezetten az áramló vizek fenék zónájához alkalmazkodott. Testét öt sorban meghatározott számú vért védi a háti, oldal és hasi tájékon. Feje jellegzetesen megnyúlt, ormányban végződik. Szája alsó állású, az alsó ajak középen megszakított. Bajuszszálai rojtozottak, hátrasimítva elérik a felső ajkat. Farok úszója részaránytalan, ún. heterocerk, a sötét úszók szegélye fehér. A test színe a háton szürkés, szürkés-barna, a has sárgás. A törzshossz ritkán haladja meg a 60 cm-t.

A kecsege egész életét édesvízben tölti, a többi tokfélétől eltérően nem jellemző a szaporodási vándorlás a tenger és az édesvíz között. Szaporodása 7 °C vízhőmérséklettől kezdődik, április-június között. Táplálékát elsősorban a fenéken lakó gerinctelen ízeltlábúak - Gammaridae, Chironomidae, Ephemeroptera, Odonata - (zoobentosz) alkotják.

Élőhelye a nagyobb vízfolyások márna szinttájú szakaszától - ahol a víz sodrása viszonylag erős, az aljzat kavicsos-sóderes, vagy homokos - az alföldi, dévér szinttájú szakaszáig, ahol a meder anyag túlnyomó részt kemény, agyagos. Kedveli az áramló vizet, fenéklakó.

Elterjedési területe a Nyugat-Szibériai folyóktól - Jenyiszej, Ob - a Dunáig tart. Eredetét tekintve pontusi faj. A Duna vízrendszerébe a jégkorszak után hatolt. Magyarországon őshonosnak tekinthető. Nagyobb vízfolyásaink márna szinttájú szakaszain megtalálható.

A Magyarországon előforduló tokfélék között a leggyakoribb, azonban állományai élőhelyének vízminőségi romlása, valamint az ívásra alkalmas szakaszok eltűnése miatt egyre csökkenők. Ennek ellenére hazai természetvédelmi szempontú védettsége nincs. Szerepel ugyanakkor a Washingtoni Egyezmény II., a Berni Egyezmény III. és az Élőhelyvédelmi Irányelv V. függelékeiben.

Nagyobb folyóink halászzsákmányában korábban jelentős szerepet töltött be. Fogása mára inkább értékessége miatt jelentős. Intenzív rendszerekben történő nevelése növekvő. Ízletességének, szálka nélküli húsának köszönhetően a horgászok körében is népszerű. Telepítése azonban nem képes természetes állományainak fenntartására, ezért élőhelye, különös tekintettel a szaporodó helyek környezeti állapotának javítása rendkívül fontos feladat. A halászati jogszabályok értelmében darab-, méretkorlátozás és tilalmi időszak alá eső faj. A legkisebb kifogható méret 45 cm, fogása március 01. - május 31 között tilos.