Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.
Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.
TERRA Alapítvány
4030 Debrecen, Tátra u. 12.
A nagygombák élővilágban betöltött szerepe
Az élővilág alapvetően három nagy csoportra bontható a tápanyagforgalom szempontjából.
Mindhárom csoport szerepe alapvető, egyik nélkül sem képzelhető el élet a földünkön.
A szervetlen anyagokat csupán energia segítségével szerves anyaggá átalakító élőlényeket
nevezzük termelőknek, idegen szóval producens szervezeteknek. Ők állítják elő az összes
többi élőlény számára szükséges kész szerves anyagot (cukrokat, zsírokat, fehérjéket, stb.,
illetve ezek építőelemeit). Ezt a szerepet alapvetően a növények látják el. Más élőlények a termelők által
létrehozott szerves anyagból építik fel testüket, illetve ezen anyagok energiáját használják életműködéseikhez,
vagyis a kész szerves anyagot átalakítják. Ezeket nevezzük fogyasztóknak, vagy konzumenseknek.
Földünkön alapvetően az állatoké ez a szerep. Végül az utolsó csoportba tartozó élőlényeknek
is kész szerves anyag szükséges a testük felépítéséhez és működtetéséhez, de jelentős mennyiségű
szerves anyag szervetlenné történő átalakítását is végzik. Ezek alapvetően a baktériumok és a gombák,
és fogyasztóknak vagy konzumenseknek nevezzük őket.
A nagygombák táplálkozásban betöltött szerepe
Már az ókortól ismert, hogy egyes gombafajokat (mint a császárgalóca) táplálkozási célból gyűjtöttek. Ugyanakkor ebből az időből származnak az első mérgezésekről szóló dokumentációk is. Egyes gombák (mint a shii-take) termesztésének is sok évszázados hagyománya van, kiváltképp Ázsiában. Az emberiség tehát régóta együtt él a nagygombákkal akár gyűjtendő vagy termesztett élelmiszerként, akár kerülendő mérgező fajokról legyen szó.
A nagygombák gyógyászatban betöltött szerepe
Ahogy az ehető és mérgező gombák használata, úgy a gyógyhatású gombáké is az ókorra nyúlik vissza.
A teljesség igénye nélkül említendő a bükkfatapló,
óriás pöfeteg, melyeket a népi gyógyászat
vérzéscsillapítóként használt, a júdásfülegomba, melyet szemgyulladásra,
az erdei szömörcsög,
melyet köszvény ellen és a borsos tejelőgomba, melyet húgyúti betegségek ellen használtak.
Szintén régóta használ a kínai gyógyítás is nagygombákat, több, mint 100 fajt, például a
júdásfülegomba rokonát, az Auricularia polytricha fajt véralvadásgátlásra, a shii-take gombát
meghűlés ellen és vérkeringés- serkentőként, egy rezgőgomba fajt, a Tremella fuciformist tüdőbaj
gyógyítására stb. Napjainkban egyre több kutatás célozza a gombák gyógyító hatásának tisztázását,
így részben új gyógyító hatású fajokat sikerült kimutatni, másrészt régóta használt fajok hatásmechanizmusát
megállapítani, gyógyító hatásukat igazolni vagy cáfolni.
A funkcionális csoportok
A nagygombák, mint fentebb is említettük, heterotróf életmódúak, de sokféle aljzaton élnek, sokféle funkciójuk van az élőközösségekben.
Ez alapján különböző funkcionális csoportokba oszthatók:
Szaprotrófok: Holt szerves anyaggal táplálkoznak
- Talajlakó szaprotrófok
- Faanyagot bontó (xilofág) szaprotrófok
- Különböző növényi maradványokon élő szaprotrófok
- Koprotrófok (trágyán élők)
Paraziták: más élőlényeken élősködnek
- Nekrotróf paraziták: a gazda halála után szaprotrófként élnek tovább
- Biotróf paraziták: csak élő gazdán élnek
Szimbionták: kölcsönösen előnyös kapcsolat.
A nagygombáknál csak a gyökérkapcsolat (mikorrhiza) jellemző.