Juhász Gyula A szent magyar folyó ( Tisza kantátából) A magyar nap vígan süt az égen, Csöndes álom szunnyad a vidéken. Nyári áldás a boldog határban, Tisza vize folydogál magában, Tiszavirág kedve pillangója, Ez a Tisza örömünk folyója. Néha duhaj, fájó kedve támad, Fölveti a mély, keserű bánat, Ősi bú ez: féktelen és szittya, Szíve vérét amely fölszakítja S árvaságát világgá dalolja, Ez a Tisza bánatunk folyója. Szép a Rajna, Loreley folyója, Német nagyság hű oltalmazója, Szép a Szajna, Párizs tükrözője, Méla Volga orosz bú szülője, De míg bennünk lélek él és nóta, Tisza lesz a magyarok folyója. Ballagdáló, mint a magyar ember, Aki nézi csöndes szerelemmel, Örök áldást áraszt szerteszéjjel, Ó de néha bilincseket tépdel S úgy zúg, mint a forradalmi nóta, Ez a Tisza Petőfi folyója! Termő nyáron elmereng a tájon, Körülnéz a kis magyar világon. Harmonika szól fölötte halkan Árvaságos, öreg magyar dallam. Félig sírva, félig mosolyogva, Ez a Tisza Tömörkény folyója. Sziget táján oroszokra gondol, Szerencs mellett kuruckodva tombol, Szeged néki fájó, komoly emlék, Zentán zengi magyarok győzelmét. S déli végén hattyúként dalolva Révbe hal a magyarok folyója.
A magyar nap vígan süt az égen, Csöndes álom szunnyad a vidéken. Nyári áldás a boldog határban, Tisza vize folydogál magában, Tiszavirág kedve pillangója, Ez a Tisza örömünk folyója.
Néha duhaj, fájó kedve támad, Fölveti a mély, keserű bánat, Ősi bú ez: féktelen és szittya, Szíve vérét amely fölszakítja S árvaságát világgá dalolja, Ez a Tisza bánatunk folyója.
Szép a Rajna, Loreley folyója, Német nagyság hű oltalmazója, Szép a Szajna, Párizs tükrözője, Méla Volga orosz bú szülője, De míg bennünk lélek él és nóta, Tisza lesz a magyarok folyója.
Ballagdáló, mint a magyar ember, Aki nézi csöndes szerelemmel, Örök áldást áraszt szerteszéjjel, Ó de néha bilincseket tépdel S úgy zúg, mint a forradalmi nóta, Ez a Tisza Petőfi folyója!
Termő nyáron elmereng a tájon, Körülnéz a kis magyar világon. Harmonika szól fölötte halkan Árvaságos, öreg magyar dallam. Félig sírva, félig mosolyogva, Ez a Tisza Tömörkény folyója.
Sziget táján oroszokra gondol, Szerencs mellett kuruckodva tombol, Szeged néki fájó, komoly emlék, Zentán zengi magyarok győzelmét. S déli végén hattyúként dalolva Révbe hal a magyarok folyója.
